A 2013-ban a világ legjobb edzőjének választott mester két nagyobb müncheni korszakát úgy is lehetne jellemezni, hogy a 80-as, valamint a 2010-es évek legszebb időszakában ült ő a padon, ám mindkét esetben csúnya véget ért a Bayern-Heynckes kapcsolat.
A „második Jupp korszak” már 2009-ben is elkezdődhetett volna, ám ekkor csak öt mérkőzést töltött el csapatunk kispadján, hogy aztán továbbálljon, és 2 évvel később jöjjön el, mint a Messiás.
2009 nyarán nem is értettem, hogy miért kellett egy sztáredzőt mindössze öt (veretlenül) megvívott mérkőzés után elküldeni. (Hozzáteszem jóval barátságosabb körülmények között történt mindez, mint 1991-ben, nem is beszélve 2013-ról.) 15 éves fejjel dühöngtem, hogy miért az arrogánsnak és pszichopátiás esetnek minősülő (amúgy kiváló edző) Louis Van Gaal került egy ilyen remek edző helyére. Nem hiszem, hogyha 2009 augusztusában Jupp teljes körű megbízást kap, akkor is ott tartana ma a klub, mint jelenleg. Kérdéses, hogy Müllert és Badstubert beépítették volna-e a keretbe, hogy Gomez megérkezett volna-e, vagy, hogy Luca Toni mit produkált volna a későbbi években. Ám szó sincs arról, hogy a játékosként világbajnoki címet szerző, majd edzőként Bajnokok Ligáját nyerő Heynckess a készbe ült volna bele, de tény, hogy Van Gaal is kellett a 2013-as triplázáshoz az alapok lerakásához.
Heynckess mester viszont ahhoz kellett, hogy a holland tréner ne egy kiégett, demotivált csapatot vegyen át, amely maximum az Európa ligában indult volna. Jürgen Klinsmann egy kiváló játékos volt, aki egy nagyszerű ember benyomását kelti, ám a Bayernnél eltöltött időszaka is táptalajt adott azoknak a hangoknak, hogy Joachim Löw volt az agy a válogatott megújításánál.
A 2008/09-es szezonhoz olyan vereségeket társítunk, mint a Dortmund elleni szuperkupa finálé elvesztése, a Wolfsburg elleni 1:5, a Barcelona elleni 0:4 a Leverkusen elleni 2:4 vagy éppen a Werder Bremen elleni 2:5. A csapat ugyan harcban állt, a bajnoki címért (Minden idők egyik legizgalmasabb Bundesliga idénye volt ez.), ám őszintén szólva ezzel a kerettel illett volna ellépni az ősszel botladozó Wolfsburgtól vagy az erőn felül teljesítő Herthától. A botlások azonban mindezt lehetetlenné tették, és a Schalke elleni vereség után (Neuert ekkor gyűlölték meg a bajor szurkolók), Klinsmannak repülnie kellett.
A csapatot 1987 és 1991 között kormányzó Heynckes volt a klub számára elérhető sztáredző a piacon, és a cél világos lehetett: Valahogy be kell juttatni a BL-be a teljesen maga alatt lévő gárdát. (Schweinsteiger és Ribery hetekig nem beszélt egymással, a szurkolók tüntettek a játék ellen, Hoeness ott kritizált, ahol tudott.)
A küldetés nemcsak, hogy sikerült, de a Bayern München két héttel később visszaszállt a salátástálért folytatott versenybe. Olyan győzelmeket arattak Kloséék, mint a Leverkusen elleni 3:0, vagy a Stuttgart elleni 2:1. (Előbbi azért volt különleges, mert egy hónappal korábban a BayArénában valósággal lefocizták a csapatunkat, a svábok legyőzése pedig a BL hely megszerzését jelentette.)
A bajnoki cím végül egy Hoffenheim elleni döntetlen, valamint az első 28 forduló pocsék gólkülönbsége miatt nem jött össze, ám Heynckes keze nyoma meglátszott a csapaton.
Az addig letargikusan játszó sztárok alaposan belendültek a szezon végére, és igazi harcosként nyerték meg a két említett rangadót, valamint a Gladbach és a Cottbus elleni meccseket. Nyilvánvalóan az utolsó meccseken mutatott jó teljesítmény, valamint az a tény, hogy nem a Beckenbauer által csak „Vesztesek ligájának” titulált második számú kupasorozatban kellett indulni,
is közrejátszott a Van Gaal éra első idényének remeklésében.
Jupp Heynckes úriasan távozott a Bayer Leverkusenhez, ahol igazi élcsapatot faragott a gyógyszergyáriakból. Van Gaal kirúgása után pedig nem volt kérdés, hogy a klubot a bajból kihúzó idős tréner legyen újra a Bayern München vezetőedzője. A többi pedig, mint tudjuk történelem.
Sajnos csak a Hoffenheim elleni meccsről találtam videofelvételt, de majd igyekszem lecserélni egy olyan meccsre, amit csapatunk megnyert Heynckes vezérlésével, az alábbi időszakban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.