A futballban nincs még egy olyan hálátlan szerep, mint ami a tartalékkapusé. Tudja, hogy nem ő a legjobb, a csapatba való bekerüléséhez pedig riválisa sérülése, vagy formahanyatlása szükséges. A harmadik opció általában az, ha a klub korábban nyeri meg az adott bajnokságot, és ekkor az edző pályára küldi a tartalékportást. a Bayern München történelmében sok ilyenre láttunk már példát Kahnnak Dreher, Buttnak Rensing, Neuernek pedig Starke volt a tartalékja, akik örülhettek annak is, ha évente 1-2 meccsen lehetőséget kapnak. Viszont amikor a nagy sepp Maier óvta a bajor kaput az ellenféltől az maga lehetett a pokol egy cserekapus számára számára A csapat bohóca ugyanis 1962 és 79 között alig, 66 és 79 között pedig négy meccs híján egyáltalán nem mulasztott mérkőzést. Képzeljük magunkat a tartalékok helyzetébe, elmondhatják, hogy a világ legnagyszerűbb csapatában igazolt státussal rendelkeznek, de semmi esélyük sincs arra, hogy valaha a kapuba álljanak. Emlékezetes sztori, mikor a Bayern leigazolta Walther Junghans, Sepp csak annyit mondott, mire ez mögöttem szóhoz jut, már Oldhansbnak fogják hívni. Az élet azonban nem így gondolta, és Sepp súlyos sérülésekkel járó autóbalesete után ismét nyílt volt a kapuskérdés. bevallom őszintén azért kíváncsi lennék, ha Maier nem szenvedett volna balesetet, vajon még hány évig nem kap lehetőséget rajta kívül senki más. Úgy gondolom, hogy még legalább egy jó 5-6 évig nem akadt volna méltó kihívója. Ha nincs ez a szörnyű baleset, akkor nemcsak a Bayern kapujából lett volna kirobbantani, hanem az NSZK hálóját is ő védte volna még sokáig, például az 1980-as Európa bajnok csapatban. (A válogatottban hasonlóan hosszú intervallumig nem kapott lehetőséget rajta kívül senki.) A következő listában összegyűjtöttem kik koptatták a padot a nagy Maier mögött, a felsorolás a keresztnevük szerint ABC sorrendben történik.
Anton Schrobenhauser 1977-1979
Fritz Kosar 1960-1969 (Maier debütálása előtt első számú kapus,+ 3 Bundeliga mérkőzés)
Hubertus Licht 1976-1977
Hugo Robl 1973-1976 (Maier tartalékja mindhárom megnyert BEK döntőn)
Manfred Ober 1976-1977
Manfred Seifert 1969-1973 (Négy mérkőzés az 1969/70-es csapatban, az utolsó aki Maieren kívül lehetőséget kapott.)
Walter Junghans 1977-1982 (Maier utódja, közel félszáz mérkőzés a csapat színeiben elődje sérülése után, az 1979/80-as bajnokcsapat kapusa, valamint az az évi Európa bajnok NSZK tartalékja)
Zlatko Skoric 1972-1973 (A csapat egyetlen jugoszláv kapusa)
Maier ugyan 1979/80-ban papiron a klub játékosa volt, de mivel nem kapott lehetőséget egyetlen bajnokin sem, így az elvétve lehetőséget kapó Manfred Müller nem szerepel a listán.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.