Egy Bayern München Blog a sok közül

A Bayern München kosárlabdacsapata az 1950-es években sikeresebb volt, mint a labdarúgóklub, ám ezt követően évtizedekig nem tudta megszilárdítani helyét az élvonalban sem. Az új aranykorszak 2011-ben kezdődött. 

A Bayern München kosárlabda-szakosztályát negyvenhat évvel a sportegyesület megalakulása után, 1946-ban hozták létre. Az alapításban nagy szerepe volt a csapat meghatározó játékosának, a korábban a futballal is próbálkozó  Franz Kronbergernek. Az Európa-bajnokságon is szereplő játékos volt a kosárcsapat első legendája, aki az első évtizedek meghatározó figurája volt. A Bayern 1954-ben Heidenheimben nyerte meg az első bajnoki címét, majd egy évvel később Berlinben címet védett. Kronberger mellett fontos még megemlíteni Markus Bernhard nevét, aki sikeres kézilabda-karrierje mellett a kosárlabdapályán is az NSZK legjobbjai közé tartozott. A csapat óriási népszerűségnek örvendett, erre jó példa, hogy 1956-ban a müncheni Grünwalder Stadionban 28 000 néző tekintette meg a Lancia Bolzano elleni mérkőzést. Legközelebb 1966-ban volt esélye a csapatnak bajnokságot nyerni, ám hazai pályán végül a negyedik helyet sikerült megszerezni. Ez a dátum azért is történelmi, mert ekkor alakult meg a kosárlabdázóknál a Bundesliga, természetesen a müncheni klub is az alapítók között volt. Az első Bundesliga-szezonban ismét a negyedik helyet sikerült megszerezni.

A csapat következő nagy sikere 1968-ban jött el, amikor a Bayern megnyerte a kupát. A '60-as években a nyugat-német kosárlabda több korszakos egyénisége is a csapat játékosa volt  Hans-Jörg Krüger, Klaus Schulz és Dieter Schneider személyében, a csapat vezetőedzője pedig Fritz Kronberger volt. Ezt követően a csapat gyors hanyatlásnak indult és hamarosan már csak a harmadosztályban játszott. A Regionalligából 1982-ben sikerült visszajutni a másodosztályba. 1987-ben aztán a Bundesligába való visszakerülés is összejött, valamint a Bayern négy közé jutott a kupában is. Ennek az időszaknak a meghatározó játékosai a légiósok Cedric Robinson és George Devone valamint  Peter Kemmer, aki évtizedeken keresztül volt a csapat menedzsere. A biztató jelek ellenére a gárda 1989-ben kiesett az élvonalból és évtizedekig nem került a Bundesliga közelébe sem. 

1993-ban a müncheniek a harmadosztályba estek ki, miközben városukban az újraegyesített német válogatott megnyerte az Európa-bajnokságot. A másodosztályba 1996-ban ugyan sikerült visszajutni, de három évvel később megint csak a Regionalligában lehetett találkozni a Bayern összeállításával. A 2004-es Bundesliga 2-be kerülés után csak egy szezon jött össze a másodvonalban. 2008-ban a Bayern München vezetése, élükön Uli Hoeness klubelnökkel úgy döntött, hogy egy ekkora múlttal rendelkező egyesület nem engedheti meg magának, hogy ne Németország  legjobbjai között szerepeljen. A kispadra megszerezték azt Dirk Bauermannt, aki 2005-ben Európa-bajnoki döntőbe jutott Németország szövetségi kapitányaként. A keretbe több amerikai illetve dél-szláv légiós érkezett, akik komoly erősítést jelentettek. 2011. májusában aztán a Bayern München megnyerte a Bundesliga 2-t és huszonkettő év után visszajutott az elitbe. 

A visszajutáshoz egy új aréna is dukált és a csapat a müncheni Ice Arénából az Audi Dome-ba tette el székhelyét. Az új, 6500 fős komplexum első mérkőzésére a Fenerbahcét hívták meg a klubvezetők és az, hogy Európa egyik legjobbja volt az ellenfél már jelezte is, hogy nagy terveket szőnek a kosárlabdával kapcsolatban is. A 2011/12-es idény alapszakaszát az ötödik helyen zárta a Bayern ám a rájátszásban, az Artland Dragons azonban nagy falatnak bizonyult a rájátszás első körében. A csapat szabadkártyát kapott az Eurokupában is, a nemzetközi szint azonban még túl erős volt számára. A fejlődés abszolút látszott  és a 2012/13-as szezonban már Németország négy legjobb csapata között jegyezték a bajorokat, akik az alapszakaszt megnyerő, háromszoros címvédő Brose Bamberget ötödik meccsre kényszerítették az elődöntőben. A vezetőedző ekkor már az a Svetislav Pesic volt, aki karrierje során Jugoszláviával világbajnokságot nyert (2002), Németországot és a jugoszlávokat is Európa-bajnoki címig vezette (1993, 2001), de az Euroligát is elhódította a Barcelonával (2003), hogy csak a legnagyobb sikereit említsük. 

A 2013/14-es szezon előtt már a bajnokság egyik favoritjaként emlegették a Bayernt és a klubvezetés is a bajnoki címet fogalmazta meg elvárásként. A keretet alaposan megerősítették: olyan játékosok pattogtattak ebben az idényben Münchenben, mint a 130-szoros válogatott, csapatkapitány Steffen Hamann, az Alba Berlinből szerződtetett Heiko Schaffartzik, a már ekkor fontos szerepet játszó bosnyák klasszis Nihad Djedovic illetve a Bryce Taylor, John Bryant, Demond Greene és Malcolm Delaney nevével fémjelzett amerikai légióskontingens. Az alapszakaszt megnyerték a bajorok majd a rájátszásban a Ludwigsburg és az Oldenburg testén keresztül bejutottak a döntőbe. A fináléban a német kosárlabdázás zászlóshajója az Alba Berlin következett: két meccs után döntetlenre állt a párharc, a harmadik mérkőzésen viszont egy kiváló utolsó negyeddel sikerült előnybe kerülni a fináléban. A negyedik találkozót Berlinben rendezték és a Bayern végül 75-62-es sikerével biztosította be a visszajutást Németország trónjára. Malcolm Delaney nagyszerű teljesítményt nyújtott a szezonban és amellett, hogy ő lett az alapszakasz legértékesebb játékosa, a döntőben is őt tüntették ki az MVP-címmel. Mivel a futballcsapat dominanciája ekkor már tartott a Bundesligában, először fordult elő a német sporttörténelemben, hogy ugyanannak az egyesületnek a csapata nyerte meg a Bundesligát kosárlabdában és labdarúgásban is. A csapat ekkor szerepelhetett a legrangosabb európai sorozatban, az Euroligában is, ahol a legjobb 16-ig menetelt. Az idény végén Greene visszavonult, Hamann pedig 34 évesen úgy döntött, hogy a másodosztályban vezet le, a két korszakos egyéniséget a klub azzal jutalmazta, hogy mindkettejük mezszámát visszavonultatta.

Örök közhely a sportban, hogy a címvédőt mindenki le akarja győzni és ez így volt a Bayernnel is a 2014/15-ös idényben. Az alapszakaszban a Brose Baskets és az Alba Berlin jobbnak bizonyult, így a nehezebb ágra került a csapat. A rájátszásban aztán a Frankfurt nem jelentett gondot, az Alba Berlint viszont ötmeccses párharcban sikerült csak búcsúztatni. A fináléban a Bamberg ellen a Bayern elvette az ellenfél pályaelőnyét az első meccsen ám a Brose a következő találkozót minimális különbséggel megnyerte (pedig jobban állt a hazai csapat) majd a vezetést is átvette. Az újabb Bayern-siker után a csapat idegenben próbálhatta meg kivívni a címvédést, ám a Bamberg a nagy müncheni hajrá ellenére 88-84-el jobbnak bizonyult. A következő két idény teljesítménye szinte másolta egymást: a Bayern 2016-ban és 2017-ben is kupadöntőt játszott, amelyet kis különbséggel elbukott (előbb az Alba Berlin majd a Brose Bamberg ellen), a bajnokságban a bambergiek már a négy között kisöpörték a csapatot az Eurokupában pedig mindkétszer a negyeddöntő volt a végállomás (a Galatasaray és az Unicaja Malaga ellenében). A csapat keretéből ebben az időszakban ketten is az NBA-be igazolhattak: Paul Zipser két idényt töltött el a Chicago Bullsban, míg Maxi Kleber a mai napig hasznos tagja a Dallas Mavericksnek. 

Ilyen előzmények után vágott neki a csapat a 2017/18-as idénynek, amely a Bayern München kosárlabdaklubjának eddigi legszebb hónapjait ölelte fel. A csapat kerete eddigre már alaposan átalakult: a bajnokcsapatból már csak Djedovic maradt meg hírmondónak, mellette olyan játékosok játszottak Münchenben, mint a korábban Fehérváron is megforduló Braydon Hobbs, a Törökországból szerződtetett Reggie Redding, a Skylynerstől megszerzett Danilo Barthel, az NBA-t is megjáró Jared Cunningham illetve a szintén amerikai Devin Bookker. (Utóbbi nem összekeverendő a Phoenix Suns sztárjátékosával.) A müncheniek az alapszakaszban mindössze három mérkőzést elveszítve első helyen jutottak be a legjobb 8 közé. A playoff első körében a Frapport Skyleners meglepetésre két meccset is nyert a bajorok ellen, akik azonban az utolsó két találkozón esélyt sem hagytak ellenfelüknek. Az elődöntőben a Brose Bamberg sem jelentett akadályt a Bayernnek, 1-1 után előbb Münchenben majd Bambergben arattak fölényes győzelmet Djedovicsék és így három év után sikerült ismét bejutni a fináléba. A döntőben az Alba Berlin elleni első meccs hosszabbításban elveszett, a következő két összecsapás viszont müncheni győzelmet hozott. A negyedik találkozón a fővárosiak jobban hajráztak, ám a mindent eldöntő 40 percet a Bayern sokkal jobban bírta és 106-85-re felülmúlta nagy riválisát és bajnok lett. A döntő legértékesebb játékosa Danilo Barthel lett. A kupasorozatban zsinórban harmadszor is összejött a döntős szereplés. Ezúttal az Alba Berlin kényszerítette nagy csatára a bajorokat, ám ezúttal a Bayern bírta jobban a hajrát és a 26 pontig jutó Cunningham vezérletével 80-75-re megnyerte a döntőt. Az idénybe még egy edzőváltás is belefért: a játékosként legendává avanzsáló Aleksandar Djordjevicset áprilisban felállították a kispadra és a rájátszást már Dejan Radonjic teljesítette. A szezont az Eurokupában való szereplés tette teljessé: a Bayern magabiztos teljesítménnyel az elődöntőig menetelt, ahol azonban mindkét meccsét minimális különbséggel elbukta a török Darussafakával szemben. 

2015-ben nem jött össze a címvédés, négy évvel később viszont nem lehetett más a cél, mint az újabb bajnoki cím. A kupaszezon már a negyeddöntőben véget ért, míg az Euroliga mezőnye túl erős volt a keretnek és így ott az alapszakasz után véget ért a szezon a csapat számára. A Bundesligában ezek után nem volt ellenfele a Bayernnek. A bajorok pedig ha lehet, még könnyebben védték meg címüket, mint ahogyan megszerezték azt: az alapszakaszban ismét csak háromszor hagyták el vesztesen a pályát, a rájátszásban viszont a Löwen Braunschweig, a Rasta Vechta és a döntőben az Alba Berlin ellen sem találtak legyőzőre és így rekordbeállítással nyerték meg a klubtörténelem ötödik bajnoki címét. A finálé legértékesebb játékosa ezúttal Nihad Djedovic lett. Az MVP mellett fontos játékos volt még a Clevelandben és a Los Angeles Lakersben is megforduló Derrick Williams, a Barcelonától szerződtetett Petteri Koponen, a Bambergtől elhappolt Leon Radosevic és a német Maodo Lô is. 

Két bajnoki cím után aztán a 2019/20-as idény abszolút csalódásokat hozott. A kupában rögtön az első körben kiesett a gárda, miután egyetlen ponttal kikapott a Bonntól, az Euroligában pedig 8-20-as mérleggel állt, amikor a szezont félbeszakították. A bajnokságban megvolt az esély arra, hogy sikerüljön javítani, hiszen márciusban 19-2-vel élen álltak a müncheniek, ám a koronavírus-járvány miatt új szabályrendszerben fejezték be az idényt. Az Audi Dome-ban rendezett bajnokságról döntő tornán már a csoportban is akadtak gondok majd a negyeddöntőben a Ludwigsburg két szoros meccsen kiejtette a kétszeres címvédőt. A gyengébb eredmények miatt Radonjicsnak már idény közben mennie kellett, utóda a segítője Oliver Kostic lett. 

A gyenge szezont követően a vezetés megint az edzőváltásban és a keret megváltoztatásában látta a lehetőséget: nyáron kinevezték a korábban a Partizán Belgrádot és a Bamberget irányító Andrea Trinchierit vezetőedzőnek, Ludwigsburgból érkezett az amerikai Nick Weiler-Babb, Münchenbe költözött az NBA-rutinnal is rendelkező Wade Baldwin, D. J. Seeley a Zaragozát hagyta ott a Bayern kedvéért, James Gist ötszörös görög bajnokként írt alá, de Jalen Reynolds is fontos embernek számít a keretben akárcsak az ex-bostoni JaJuan Jackson. A bajnokcsapatokból továbbra is itt van a csapatkapitány Nihad Djedovic, az ötödik idényében szereplő Vladimir Lucic illetve 2019-ben Paul Zipser is visszatért. Ilyen kerettel egyértelmű cél kiköszörülni a tavalyi csorbát és a Bayern jól is halad efelé: a gárda már most kvalifikálta magát a Bundesliga rájátszásába, ahol jelenleg a harmadik helyen áll, a kupában április 17-én elődöntőt vív a Ratiopharm Ulm ellenében, míg az Euroligában már biztosan negyeddöntős az utolsó játéknap eredményétől függetlenül. (Jelenleg a negyedik-ötödik-hatodik helyen állnak holtversenyben.) 

A Bayern München kosárlabdacsapatát alig egy évtized alatt sikerült felemelnie a klubvezetésnek a másodosztályból addig, hogy háromszor nyerje meg a Bundesligát és produkáljon egy sikeresnek mondható idényt az Euroligában. A klubvezetés rengeteget tesz azért, hogy a keretet erősítse és a mostani idényben úgy tűnik, hogy ezek az erőfeszítések meghozzák a gyümölcsüket. A következő szint innen már egyértelműen az, hogy a csapat az európai elitben is megragadjon. Ezt már új környezetben teheti meg, mivel a tervek szerint a következő idényben a hazai mérkőzéseit már a SAP Gardenben vívja, 11 500 néző előtt. 

A fotók az  https://fcbayern.com/basketball oldalról származnak.