Egy Bayern München Blog a sok közül

A Bayern München kispadján mindig is világklasszis edzők foglaltak helyet, akikkel csapatunk az európai klubfutball meghatározó zászlóshajójává tudott válni. Az ő szubjektív rangsorolásuk következik most. A cikkel egyébként búcsúzik a blog, mivel a 115-ös játékoslistán kívül már csak a tegnapelőtt megírt "Bundesliga éra előtti" Top10-es listát, valamint ezt az edzőket tartalmazó listát szerettem volna prezentálni. További indok, hogy, néhány szurkolótársammal elindítottunk egy új blogot, amely egyszerre foglalkozik a csapat múltjával, jelenével, jövőjével.) Az új blog a linkre kattintva érhető el: http://bayern.blogstar.hu/
Erre a blogra nem tervezek írni a továbbiakban, viszont törölni sem szeretném, mivel ahhoz túl sok munkaóra van benne, így pusztán csak inaktív lesz a felület. :)

1. Jupp Heynckes (1987-1991, 2009, 2011-2013)
Sikerei: német bajnok (1989,1990, 2013)
DFB kupagyőztes (2013)
BL győztes (2013)
Német szuperkupa győztes (1990,2012)
BL döntős (2012)

Ő az egyetlen európai futballista aki mindhárom nagy nemzetközi sorozatban gólkirály lett. Játékos pályája során négy bajnoki címet nyert a Mönchengladbach színeiben, valamint kétszer is ő lett a Bundesliga gólkirálya, valamint világ és Európa bajnoki címmel is büszkélkedhet. Személyében mégis félelmetes, hogy mekkora játékos volt, és mégis mennyivel nagyobb edzőként emlékszünk rá. 8 nagyszerű, a Gladbach padján eltöltött év után, 1987 júliusában szerződött először Münchenbe. Első csapatnál töltött szezonjában ugyan nem nyert semmi a csapattal, de a szezonban aratott fölényes győzelmek már mutatták, hogy kezd összeállni egy ütőképes gárda a keze alatt. A 88/89-es bajnoki győzelmet 4 embernek köszönhette igazán a csapat: A világklasszis Aumannak, az életveszélyesen gólerős Wohlfarth-Wegmann csatárpárosnak, és az ellenállhatatlan taktikát kidolgozó Heynckesnek. Módszereit, gyakran kritizálták, mondván, hogy túlságosan szabadjára engedi a játékosait, és nem követel fegyelmet sokan kritizálták, ám az élet, és a bajnoki cím megvédése végül őt igazolta. (Nem zavarta,ha játékosai isznak, vagy dohányoznak, csak a pályán várta el a maximális teljesítményt.) Éppen emiatt a mentalitás, és a játékosok maximális tisztelete miatt nem okozott gondot, hogy 1991-ben a csapat az utolsó fordulóban elveszítette a bajnokságot. 1991 őszén gyakorlatilag a fele csapat megsérült, és Jupp nem tudta jól kezelni a kialakult helyzetet. A folyamatos vereségek miatt, az egykor imádott szakember közutálat tárgya lett, és a vezetőség 91 októberében engedvén  a szurkolói nyomásnak menesztette őt. A következő 18 évben dolgozott Bilbaóban, Frankfurtban, Tenerifén,Bilbaóban, Mönchengladbachban , a Schalkénál is, ám kétségtelen, hogy legnagyobb sikere az volt amikor 1998-ban Bl győzelemre vezette a Real Madridot. (Madridban aztán összeveszett az akkori klubelnökkel, így nem maradt.) 2009-ben, miután kirúgták Klinsmannt, a Bayern 5 mérkőzésre visszahívta Heynckest, és az idős mester az alatt a néhány meccs alatt bajnokaspiránst faragott a krízisben lévő gárdából, ám végül nem maradt Münchenben. A következő 2 évben a Leverkusenben edzősködött, és egyrészt világklasszist faragott Toni Kroosból, másrészt pedig ezüstérmes lett a gyógyszergyáriakhoz. Utóbbi, jó ajánlólevél volt ahhoz, hogy harmadszor is szerződtessék a Bayern edzőjének, egy 2 éves megállapodást kötve. Az első évben még nem talált rá a nyerő taktikára, ám a tény, hogy mindhárom sorozatban az utolsó akadályt nem tudta venni a csapat, maradásra késztette a közönség által egyébként bírált szakembert. És a 2012 augusztusa és 2013 júniusa közötti időszak úgy vonul be a futballtörténelembe, mint az egyik legtökéletesebb klubszezon valaha, amit maga Jupp Heynckes vezényelt le. Az ő tanácsára vette meg a vezetőség Javi Martinezt és Mario Mandzukicot, valamint ő volt az aki megreformálta a csapat támadójátékát is. (Azáltal, hogy rámutatott, hogy a Gomezek, Pizarrok ideje a fontosabb meccseken lejárt, és olyan támadókra van szükség akik védekezésre is képesek.) A szezon során a csapat mindent megnyert, köztük a Dortmund elleni BL finálét is, ám Jupp nem maradt. Hogy ígéretét betartva csendben nyugdíjba vonult, vagy, hogy Hoenessék egyszerűen a háta mögött kinevezték Guardiolát talán sohasem derül ki, annyi azonban bizonyos, hogy Jupp Heynckesnél méltóbban senki sem fejezte be edzői karrierjét, és, hogy a Bayenr szurkolók akik 25 éve a fejét követelték, ma Istenként tisztelik.

2. Ottmar Hitzfeld (1998-2004, 2007-2008)
Sikerei: Német bajnok (1999,2000,2001,2003,2008)
DFB kupagyőztes (2000,2003,2008)
DFL Ligakupa győztes (1998,1999,2000,2007)
BL győztes (2001)
BL döntős (1999)
Világkupa győztes (2001)

A korábbi olimpiai válogatott, és svájci gólkirályi címmel is büszkélkedő edző szintén Heynckeshez hasonló utat járt be a szurkolók szívében, vagyis egy bírált valakiből lett, a klubtörténelem hőse. 1983-ban kezdte az edzősködést Svájcban, és két svájci bajnoki cím után az akkoriban éppen padlón lévő Borussia Dortmundhoz szerződött. A Borussiából nemcsak, hogy Németország akkoriban legjobb csapatát faragta (száradjon le a kezem, hogy ezt leírom) két bajnoki címmel, hanem Európában is tényező lett az általa vezetett gárda. Az 1993-as UEFA kupát ugyan még elveszítették a méheket, de 1997-ben a Juventust legyőzve elnyerték a BL serleget. Ő azonban összeveszett a dortmundi vezetőkkel, akik visszaminősítették sportigazgatónak. 1998-ban így aztán nem sokat gondolkodott, hogy elfogadja-e korábbi klubja nagy riválisának ajánlatát. A 98/99-es szezonban hiába nyert bajnokságot a csapat, sokan kritizálták, amiért lehozta Lothar Matthaust a barcelonai BL döntőben, és a Manchester United megfordította a meccset vezér nélkül maradó csapatunkkal szemben. A nyomás a 2000-es év nyarára már enyhülni kezdett a nyomás, majd a kaotikus 2000-es ősz utáni tavaszon már meg is szűnt. A csapat a szezonban megnyerte a Bajnokok ligáját, és a bajnokságot is, Hitzfeld pedig hős lett a nézők szemében. Mindig is jellemző volt rá, hogy rotálja a játékosokat, és ebben a szezonban lehetett leginkább érezni, hogy mennyire rá tud érezni arra, hogy kit kell játszatni. (Például mikor Strunzot kitette a csapatból, vagy a rutinos Fink helyett Hargreavesnek szavazott bizalmat. A 2002-es bajnoki "botlást", és a 2003-as BL blamázst is elnézte neki a csapat, a Világkupa és a duplázás miatt, ám a 2004-es szezon előtt egyértelmű volt a helyzet számára, vagyis Bl-t kell nyernie a csapattal. Végül ez ugye nem jött össze (másnak se nagyon jött volna azzal a garnitúrával), és mivel semmit sem nyert a csapat, így Hitzfeld szerződését nem hosszabbították meg. A tréner úgy hitte, véget vet az edzői pályafutásának, amikor is 2007 januárjában Magath menesztését követően felkérték, hogy interim jeleggel vegye át a csapat vezetését addig, amíg Jürgen Klinsmann nem érkezik haza Amerikából. (A korábbi szövetségi kapitány 2 évet pihent, mielőtt átvette volna a Bayernt.) AZ első, (fél) szezonjában nem tudta stabilizálni a gyengélkedő csapatot, ám továbbra is megkapta a bizalmat. Ha nem nézzük a Zenit elleni fájdalmas UEFA kupa búcsút, akkor a 2007/08-as szezonban megint a régi, jó Hitzfeld féle csapatot láttuk, a trénerre jellemző játékkal, amely esélyt sem hagyva a többieknek méltó módon, duplával búcsúztatta a legendás edzőt. Az Európa bajnokság után, Hitzfeld átvette, "második hazája" Svájc válogatottjának vezetését, és egészen 2014-ig töltötte be ott a szövetségi kapitányi pozíciót. A brazíliai VB után végleg abbahagyta az edzősködést, ám szakértőkén gyakran feltűnik közvetítésekben, é sokszor fogalmaz meg kemény kritikát akár a Bayern Münchennel szemben is.


3. Udo Lattek (1970-1975, 1983-1987)
Sikerei: Német bajnok (1972,1973,1974,1985,1986,1987)
DFB kupagyőztes (1971,1986)
BEK győztes (1974,1975-idény közben elbocsájtva)
BEK döntős (1987)

Minden idők legjobb német klubedzője foglalta el a lista harmadik helyét. Felejthető játékoskarrierje után 5 évig volt Helmut Schön segítője az NSZK válogatottjánál, mire elfogadta a Bayern felkérését. Az első évében  arra ment rá, hogy a csapatba olyan fiatalokat építsen be, mint Breitner, Uli Hoeness, vagy éppen Rainer Zobel, és végül a bajnoki ezüstérme volt a legtöbb, amit kihozhatott a helyzetből.  A várakozás meghozta hatását, 1972-ben minden idők egyik leggólerősebb Bayernjével csúcsra ért a Bundesligába, és a sztárokat olyan jól kovácsolta össze, a vasfegyelmet követelő tréner, hogy ezt a sikert a következő két évben is megismételték Beckenbauerék. Edzői karrierjének csúcsa egyértelműen a brüsszeli BEK döntő volt, melyet 4:0-ra nyert a csapat az Atletico Madrid ellenében. Hiába menetelt azonban a címvédés felé a Bayern, a gyenge bajnoki szereplés, és a klubelnökkel való vitája miatt 1975. január 2-án felbontották a szerződését. Lattek a Mönchengladbachoz igazolt, és két bajnoki címet, valamint egy UEFA kupát nyert a gárdával, amelyet 1977-ben a BEK döntőig is elvezetett. 2-2 Dortmundi és Barcelonai év után azonban 1983--ban visszatért Münchenbe. (A katalánokkal hiába nyert KEK serleget, Maradonna elintézte, hogy leváltsák.) Második müncheni karrierje hasonlóan zajlott, mint az első: Az első szezonban még a nyerő taktikát próbálta összeállítani, hogy aztán három bajnoki címet szerezzen egyhuzamban a klubbal. És ezek a sikerek közül egyik emlékezetesebb, mint a másik: 85-ben az utolsó fordulóban élre állva, 86-ban a szezont végig vezetve, 87-ben pedig rekordot jelentő egy vereséget számlálva került a salátás tál a Säbener Straßéra. A 86/87-es szezont azonban nem sikerült megkoronázni, és a Bayern toronymagas favoritként elbukta a Portó elleni BEK döntőt. A bécsi vereségért a sajtó Latteket okolta, aki lemondott vezetőedzői tisztségéről. Innentől kezdve már csak a beugró edző szerepét vállalta, Kölnben és Dortmundban, valamint a Schalke kispadján sem tudott túl sikeres lenni. 2015 januárjában hunyt el, Kölnben. 80 évet élt.


4. Louis Van Gaal (2009-2011)
Sikerei: Német bajnok (2010)
DFB kupa győztes (2010)
Német szuperkupa győztes (2010)

Egy önvallomással kezdem: Jürgen Kloppot és Jose Mourinhot leszámítva nem utálok úgy edzőt, ahogyan őt, ám mégis megkerülhetetlen a csapat történelmében az öntörvényű holland. Már sztáredzőként érkezett, aki az AZ-val bajnokságot, a Barcelonával KEK-et, az Ajaxal pedig Bajnokok Ligáját nyert. Az első mérkőzések után úgy nézett ki, hogy második barcelonai időszakához hasonlóan ezúttal is megbukhat egy nagy csapat kispadján, hiszen finoman szólva sem kezdett jól a csapat. Aztán a hónapok előrehaladtával, no meg Robben érkezésével minden megváltozott, és a mester elképzelése, valamint a játékosok pályán betöltött szerepe egyensúlyba került. Az eredmény: Duplázás egy szinte siralmas rajt után, és BL döntő azután, hogy a csapat majdnem kiesett az Európa Ligába. Olyan döntéseket hozott, amiket más nem mert volna: Kidobta Luca Tonit a csapatból, elüldözte a messiásként várt Sosát, fiatalokat állított kulcspozícióba, letörte a sztárok egóját (Pl. Ribery), valamitn többször is pszichikai nyomás alá helyezte az ellenfelet. (Például mikor a kapussal rúgatott büntetőt a Juventus ellen.) Nála lett Thomas Müller fix kezdőjátékos, az ő kérésére jött Robben a csapathoz, és nála debütált Holger Badstuber és David Alaba is a csapatban. A világbajnokság utáni második szezonja már közel sem volt ennyire fényes, és miután még az is kérdéses volt, hogy a csapat egyáltalán eléri-e a BL selejtezőt jelentő 3. helyet, 2011 áprilisában menesztették. Bár a második szezon rombol a nimbuszán, nem kérdés, hogy ő tette le, a Heynckes által tökéletessé tett csapat néhány alapkövét. 2012 és 2014 között azt a holland válogatottat vezette, amely a selejtezőben összesen 12 gólt (köztük egy amszterdami 8-ast) lőtt Magyarországnak, majd amelyik veretlenül lett bronzérmes a világbajnokságon. Az elmúlt két évben a Manchester United menedzsere volt, ám szerződése meghosszabbításához még az sem volt elég, hogy májusban FA kupát nyert a "Vörös ördögökkel." Jelenleg még nincs csapata a következő szezonra, lehetséges, hogy 65 évesen abbahagyja az edzősködést.

5. Josep Guardiola (2013-2016)
Sikerei: Német bajnok (2014,2015,2016)
DFB kupagyőztes (2014,2016)
klubvilágbajnok (2013)
Európai szuperkupa győztes (2013)

Amíg létezik a Bayern München, a szurkolók addig fognak vitatkozni, hogy Guardiola müncheni évei sikeresek voltak-e, vagy sem. Ha úgy vesszük a végső célt, vagyis a BL győzelmet nem sikerült elérni, viszont Németországban a három bajnoki címet és két kupagyőzelmet azért így is elkönyvelhettek kedvenceink, vagyis az elmúlt három évet inkább nem teljesnek tekinthetjük, mintsem sikertelennek. Mindhárom Pep által fémjelzett szezonban közös, hogy az ősz csodálatos volt, és megvolt a sansz, tavasszal azonban a sérülések, és az apróbb hibák miatt nem jött végül össze a triplázás. A katalánt sokszor bírálják a Bl vereségek miatt, ám szerintem egyedül a Real elleni 0:4 volt az ő sara, a sérülésekkel tűzdelt szezonban nem lehetett megállítani az MSN triót, idén pedig a helyzetkihasználáson múlott, hogy nem jutott be a csapat a BL döntőbe. A tréner nevéhez olyan emlékezetes győzelmek fűződnek, mint a Werder Bremen többszöri kiütése, a Dortmund kiütése a Westfaller Stadionban, a Manchester City lerohanása 2013 őszén, vagy a Wolfsburg elleni Lewandowski showval megspékelt 5:1. Egy dolog azonban bizonyos, hogy Pep csapata, akárcsak az általa vezetett világverő Barcelona (2008-2012) a legtöbb mérkőzésen, a győzelem eldöntése után akár komplett félidőket fullasztott unalomba, ám az eredmények miatt nem róhatjuk fel neki Sokan vádolják őt, hogy "elspanyolosította" a csapat játékát, és tiki-takát játszatott , ám egyrészt valamennyi honfitársa jószolgálatot tett a csapatnak, másrészt amit 2014 és 2016 között játszott a gárda, az már nem is igazán emlékeztetett a Barcelona játékára. Guardiola, mint ismeretes a Manchester Cityhez távozott.

6. Felix Magath (2004-2007)
Sikerei: Német bajnok (2005,2006), DFB kupagyőztes (2005,2006), DFL ligakupa győztes (2004)

A korábbi BEK és EB győztes, VB ezüstérmes középpályásból lett, kegyetlenkedéseiről, és pszichológiai módszereiről ismert edző kupagyőztest faragott Werder Bremenből, és élcsapatot egy gyengélkedő Stuttgartból, mielőtt a csapathoz érkezett volna. A start nem sikerült túl jól, hiszen a Leverkusen elleni kiütéses vereség, majd a Schalke elleni hazai zakó után sokan már menesztették volna Magathot a vezetőség helyében, Hoenessék azonban kitartottak mellette. A bizalom megtette hatását, és a tavaszi menetelés során simán lehajrázta a Bayern a Schalkét, és a kupa is Münchenbe került. Két dologgal azonban gondok volta: Egyrészt a Chelsea elleni első meccsen látszott, hogy a Bayern nem képes 90 percig egy európai topcsapat szintjén focizni, másrészt a játék inkább eredményközpontú volt, mintsem szép. (Bár utóbbi azért nem volt túl nagy probléma az eredmények után.) A 2005/06-os idény tökéletes másolata volt az előzőnek, hiszen Magath és néhány sztárjátékos kezdetben nem értette meg egymást,  majd a duplázás mellett ismét látszott, hogy a szűkebb európai elithez még fejlődni kell. A 2006/07-es szezon azonban nem hozta meg ezt a fejlődést, és mivel a csapat a bajnokságban is bukdácsolt, 2007 januárjának utolsó napján a trénert menesztették. Magath azóta bajnoki címet nyert a Wolfsburggal (2009), ezüstérmes lett a Schalkéval (2010), de dolgozott a Fulhamnél is. Június óta a kínai, Shandong Luneng Taishan F.C. vezetőedzője.


7. Csernai Pál (1979-1983)
Sikerei: Német bajnok (1979,1980)
DFB kupagyőztes (1982)
Német szuperkupa győztes (1983)
BEK döntős (1982)

A korábbi kétszeres válogatott fedezet 1956-ban emigrált az NSZK-ba, ahol a Stuttgarter Kickersben játszott 9 teljes évig. Néhány kisebb szerepvállalás után 1977-ben került a csapathoz, mint Lóránt Gyula pályaedzője. Miután az Aranycsapat egykori sztárját leváltották, Csernait megbízott edzőként foglalkoztatták, ám a játékosok sztrájkja miatt végül véglegesítették a kinevezését. (Neudeker elnököt tulajdonképen ez a sztrájk buktatta meg. Csernai döntéseit a német közvélemény elsőre meg kérdőjelezte, ám mind az akkor már alkoholproblémákkal küzdő Gerd Müller elküldése, mind pedig az, hogy a középcsatárrá előléptetett Rummenigge és Breitner köré szervezte fiatal csapatát meghozta a maga eredményét. A 79/80.-as szezon előtt a csapatot lesajnálták és a középmezőnybe várták, ám Csernai új lendületet adott a gárdának, és végül bajnokot faragott a 6 évig csak szenvedő Bayernből. Az 1980/81-es címvédés már jóval könnyebben ment a csapatnak, ám a klubvezetés elsődleges elvárása a BEK trófea visszahódítása volt. Ehhez 1982-ben került a legközelebb a müncheni csapat, ám az Aston Villa elleni vereség miatt ez az álom meghiúsult. (A vereség oka a helyzetkihasználás és nem Csernai taktikája volt.) Hiába reformálta azonban meg a csapat védelmét, mivel 1983-ban nem nyert semmit, így nem hosszabbítottak vele szerződést, ezután dolgozott a PAOK-nál, a Borussia Dortmundnál, a Benficánál, a Frankfurtnál, a Fenerbahcénál, és Észak Korea válogatottjánál is, mielőtt hazatért volna a Sopronhoz. 2013 szeptember 1-én halt meg, Budapesten. 81 évet élt.



8. Zlatko Cajkovski (1963-1968)
Sikerei: KEK győztes (1967)
DFB kupagyőztes (1966,1967)
A másodosztály bajnoka (1965)

Játékosként a Partizan Belgrádban vált legendává, és szélsőként részt vett az 1950-es és 1954-es világbajnokságon is. 1963-ban a Köln kispadjáról érkezett, és nem kérdés, hogy ő tette le az első Bundesliga bajnokcsapatunk alapköveit. Már 1964-ben is meglehetett volna a feljutás a Bundesligába, ám az utolsó hetek gyengélkedése miatt még egy évet várni kellett arra, hogy a későbbi legsikeresebb klub is az első ligában induljon. A vezetőség bizalmát maximálisan élvező Cajkovski olyan játékosokat épített be a csapatába, mint a tanácsára megszerzett Gerd Müller, a fiatal Franz Beckenbauer, valamint az ő keze alatt lett Sepp Maier is a vitathatatlan első számú kapus. A vasfegyelmet követelő tréner nem rotálta a csapatot, komplett bajnoki szezonokat játszatott végig 14-15 játékossal. A feljutás után kivívott bronzérem, és a két kupagyőzelem mellett egyértelműen a KEK győzelem volt a csúcspont a pályafutásában. 1968-ra a vezetők vagy a Bundesliga megnyerését, vagy a KEK cím megvédését várták el a csapattól, ám mivel ez nem valósult meg, így Cajkovski átadta helyét az első Bundesliga bajnokcsapatot kovácsoló Branko Zebecnek. Később dolgozott a Hannover, az AEK Athén, a Dortmund és a Hamburg csapatainál is. 1988. szeptember 26-án hunyt el, 59 évesen.


9. Dettmar Cramer (1975-1977)

Sikerei: BEK győztes (1975,1976)
Világkupa győztes (1976)

Egy bajnoki 10, egy 7. és 3. hellyel, valamint egy szezonközbeni kirúgással nem lehetne itt a listán a kibírhatatlan embernek tartott egykori sikeredző, a három nemzetközi kupagyőzelem miatt viszont mindenképpen meg kell említeni az ő nevét is a nagyok között. Már ült Japán, az Egyesült Államok, Egyiptom, és a német utánpótlás válogatott kispadján is, mikor kinevezték a Bayern élére, Lattek kirúgása után. Nyílt titok volt, hogy kinevezése Beckenbauer nyomására történt, mivel a Császár kedvenc edzőjének tartotta Cramert. Az öntörvényű mester a sztárokat mindig fontosabb embernek tartotta, mint a csapat többi játékosát, és ezt igyekezett is éreztetni a többiekkel. (Rummenigge például lidérces álomnak nevezte azt a 2 évet, amíg vele dolgozott.) Mentalitására továbbá jellemző volt, hogy a BEK serlegen kívül más nem is érdekelte, így a bajnokságban sokszor küldte pályára tartalékosabb összeállításban a csapatot. A BEK győzelmek, valamint a Világkupa siker azonban őt igazolta. Beckenbauer távozása után, a napjai meg voltak számlálva,és 1977 novemberében menesztették is. Később dolgozott a Frankfurtnál, a Levekrusennél és Szaud Arábiában is. 2015 szeptemberében, 90 évesen hunyt el.

10. Giovanni Trapattoni (1994-1995, 1996-1998)
Sikerei: Német bajnok (1997)
DFB kupagyőztes (1998)

Játékosként 2-szeres BEK győztesnek mondhatta magát az AC Milan játékosaként, majd Münchenbe érkezése előtt megfordult a Milan mellett a Juventus (BEK győzelem, UEFA kupa győzelem, KEK győzelem), az Internazionale (UEFA kupa győzelem), is. Lothar Matthaussal, még az Inter vezetőedzőjeként kötött életre szóló barátságot, és a csapatkapitány szerepet is játszott "Trap" Münchenbe csábításában. Első müncheni szezonjában máris a BL elődöntőbe vezette a csapatot, ám az Ajax elleni kiütéses vereség, valamint a bajnoki leszereplés miatt távozni kényszerült. Egy, a Caglarinál töltött szezon után azonban visszatért Münchenbe, azzal a céllal, hogy megszakítsák a Dortmund hazai uralkodását. A célt végül siker koronázta, és a Bayern simán bajnok lett rögtön az első évben, hála Trapattoni többiektől eltérő felfogásának. A 97/98-as szezonban minden adva volt a címvédéshez, ám a csapat márciusban összeomlott, így végül az is nagy szó, hogy kupagyőzelem
összejött Trapattoni utolsó meccsén. A heves vérmérsékletű szakember egyébként többször is nyíltan kritizálta játékosai, legemlékezetesebb interjúját (Melyben elhangzott a legendás "Ich habe fertig" kifejezés.), pedig a mai napig emlegetik. Azóta dolgozott a Stuttgartnál, a Benficánál, a Salzburgnál, az olasz válogatottnál, valamint a Fiorentinánál is. 2013-ban, mint ír szövetségi kapitány vonult vissza az edzősködéstől.


10+1. Franz Beckenbauer (1994, 1996)
Sikerei: Német bajnok (1994)
UEFA kupa győztes (1996)

Úgy gondoltam, hogy minden idők legnagyobb Bayern játékosa, aki egyben minden idők legjobb "beugró edzője" is a csapatnál nem maradhat le a listáról. Az NSZK válogatottját két VB döntőbe (1 győzelem, 1 vereség), a Marseillet pedig BEK döntőbe vezette (vereség) mielőtt úgy döntött volna, hogy abbahagyja az edzősködést. Történt azonban, hogy Erich Ribbechet kirúgták az 1993-as év végén, és ő elvállalta az edzői teendőket. Az addig botladozó csapat magára talált, és végül az utolsó fordulóban megnyerte a bajnoki címet is. A Császár tovább nem szándékozott ellátni, hiszen 1994 elején őt választották a klub elnökévé. Második beugrására, már elnökként került sor, mikor a bajnoki cím elmaradása miatt kirúgta Otto Rehagelt, és ő ült le a csapat kispadjára a Bordeaux elleni UEFA kupa finálé második mérkőzésén. A csapat győzött, Kaiser Franz viszont végleg visszavonult az edzősködéstől. (Jól jellemzi a helyzetét, hogy a nemzetközi siker utáni tét nélküli bajnokin, segédjét Klaus Augenthallert ültette a kispadra.)