Friss topikok

HTML

Egy Bayern München Blog a sok közül

Köszöntöm az oldalamon. A honlapom a kedvenc futballcsapatom szolgáltatja a témát. Immár közel 15. éve szurkolok München ékének, és úgy gondoltam itt az ideje egy saját blogot létrehozni, amelyen kifejezem rajongásomat. Mivel azonban rengeteg a csapat körüli aktualitásokkal foglalkozó blog létezik, így én inkább a klub dicsőséges történelmével szeretnék foglalkozni. ez persze nem azt jelenti, hogy néhanapján ne esne szó aktualitásokról. Másik, egyéb témákkal foglalkozó blogom: http://tiborvilaga.blog.hu/

2015.04.26. 22:23 Kálovics Tibor

A Csapat 115 legjobb Bundesliga játékosa (69-47)

Elérkeztünk a lista második felébe, és azt hiszem a bejegyzésben szereplő 23 játékos nagy részére nyugodtan használhatjuk a klublegenda jelzőt. A lista ezen szakaszában leginkább a védekező szellemű játékosok kaptak helyet, de azt hiszem nem túlzok azzal az állítással, hogy a három támadó is elsőrangú gólvágó volt a maga idejében.

A lista természetesen szubjektív.



A listával kapcsolatban még meg kell említenem, hogy a sikerek felsorolásánál a következő szempontokat vettem figyelembe:

- Ha az illető pályára lépett az adott sorozatban, de később eligazolt, külön jelezve lesz.
- Ha a játékos sérülés vagy egyéb okok miatt nem lépett pályára az adott bajnokságban/kupában, akkor a felsorolás nem tartalmazza az adott bajnoki címet. (például Badstuber tavalyi szezonja.)
- Ha a játékos nem lépett pályára a kupadöntőben, de a korábbi mérkőzéseken játszott, azt külön jeleztem a felsorolásban, ha viszont a kupasorozat egyetlen mérkőzés erejéig tartott (pl, szuperkupa döntők, Világkupa döntő) és a játékos nem lépett pályára a fináléban, az eredmény nem kerül a felsorolásba.
-A felsorolás folyamatosan frissül.
- Lehet, hogy sokan úgy érzik, hogy a 2000-es, 2010-es évek játékosai túlsúlyban vannak a listán, de megjegyezném, hogy hiába őket láttam többet játszani, azért igyekeztem fenntartani az egyensúlyt.
- Tudom, hogy 1991-ig nem beszélhetünk egyesített Német bajnokságról, de következetesen Német bajnoknak írom az ezt a címet elnyerő játékosokat.
-A szláv neveket az eredeti írásmódjuk szerint közlöm. (Pl nem Csajkovszki, hanem Cajkovski)

Források a bejegyzéshez: Dénes Tamás: Bayern München című könyve (2001
Egy 2003-as 365 lapos naptár a csapat történelmével.
Wikipedia.com
Youtube.com
Néhány régi videofelvétel a gyűjteményemből. (Na meg persze a memóriám.)




69. Daniel Van Buyten (hátvéd 2006-2014)

69_daniel_van_buyten_2006-2014.jpg

Sikerei: Német bajnok (2008, 2010, 2013, 2014)
DFB kupagyőztes (2008-a döntőben nem játszott,2010,2013,2014)
Bajnokok Ligája győztes (2013-a döntőben nem játszott)
BL döntős (2010-a döntőben nem játszott, 2012)
DFB Ligakupa győztes (2007-a döntőben nem játszott)

A belga hátvéd már rutinos játékosnak számított, mikor Münchenbe érkezett, hiszen korábban már olyan csapatok mezét ölthette magára, mint a Standard Liege, a Macnhester City, a Hamurg, vagy az Olympique Marseille. (A kikötővárosban posztja ellenér is házi gólkirály volt!) Bár csak három idényben játszott meghatározó szerepet a csapat életében, úgy gondoltam, hogy helye van a klubtörténelem legjobb 70 játékosa között. 2006-ban Felix Magath építette be a hátvédsorba, és Daniel volt az egyik új szerzemény, aki nem okozott csalódást. (Podolski teljes csőd volt, Van Bommelről pedig majd később lesz szó.) Élete mérkőzése is erre a szezonra datálható: a későbbi győztes Milan ellen a találkozó legjobbja volt a San Siroban rendezett találkozón, a mezőny legjobbját tisztelhettük személyében, Kákát teljesen kivette a játékból, valamint két gólt is fejelt Dida hálójába. (Második találatával a 93. percben módosította 2:2-re az eredményt.) Ottmar Hitzfeld inkább Demichelist favorizálta, de Van Buyteen is ugyanúgy megkapta a lehetőséget, de legközelebb csak Van Gaalnál vált alapemberré. (2008-ban így is hőse lett egy másik BL meccsnek, mikor is a csapat 1 év után tért vissza a legrangosabb európai kupába, az ő fejes góljával nyertünk Bukarestben.) A holland trénernél pályafutása legjobb szezonját játszotta, a kis híján triplázó gárdát 9 góllal segítette a nagyszerű 2009/10-es idényben. Demichelis távozása után úgy tűnt stabilizálhatja majd a helyét a kezdőben, ám Jupp Heynckessnek más elképzelései voltak. Az utolsó három évben Boateng, Dante, valamint a feltörekvő Alaba mellett alig kapott lehetőséget, de például a 2012-es BL fináléban sem lógott ki a csapatból. Pep Guardiola nem szándékozott eladni a védőt, de a katalán edző olyan meccsekről hagyta ki, mint a klubvilágbajnokság találkozói vagy az Európai szuperkupa döntő. Utolsó mérkőzése a csapat színeiben a Dormund elleni sikerrel megvívott kupadöntő volt.
Miután nem talált csapatot magának, a brazíliai világbajnokság után visszavonult.




68. Rainer Olhauser  (csatár 1961-1970)

95_rainer_ohlhauser_1961-1970.jpg
Sikerei:Sikerei: Német bajnok (1969)
A másodosztály bajnoka (1965)
DFB kupagyőztes (1966,-1 gól a fináléban 1967-1 gól a fináléban, 1969)
KEK győztes (1967)

 

Ismét egy olyan játékos, akiről méltatlanul kevés szó esik a német labdarúgás, illetve a Bayern München berkein belül, holott nélküle nem lett volna ugyanaz a csapat. 20 évesen már szupertehetségnek számított az Oberligában, pályafutása második évében rögtön 26 góllal segítette a klubot. A következő évben is 24-szer ünnepelhetett gólt, de ezen teljesítmény eltörpülnek a 1964/65-ös idényben nyújtott produkciója mellett ebben az évben nem kevesebb mint 42 találat fűződött a nevéhez. (Gerd Müller 33-al zárt.) Az idény során az Aachen ellen hét góllal terhelte meg az ellenfél hálóját. A gólgép a Bundesligában is ott folytatta, ahol abbahagyta, a második fordulóban a Frankfurt ellen ő szerezte a Bayern München történelmének első gólját. A történelmi idény során 13 góllal zárt, a Müller-Ohlhauser-Brenninger csatártrió pedig az egyik legerősebb hármassá érett a Bundesligában. A mindössze egyszeres válogatott csatár azonban hiába szerzett minden idényében legalább 12 bajnoki gólt, látszott, hogy Müller túl fog nőni rajta. (Gerd ekkor már harmincasával termelte a gólokat.) Egyetlen front volt, ahol Ohlhauser tartani tudta a lépést: az országos kupa,: 1966-ban és 67-ben is a sorozat gólkirálya lett, úgy, hogy utóbbi szezonban az első meccs kivételével valamennyiszer betalált. A bajnokságban szerzett fontos góljának tekinthetjük, hogy 1968-ban ő lőtte a szezon első gólját, a későbbi bajnokcsapatban, ebben az idényben kiválóan pótolta az eltiltott Müllert. 1970-ben a Schalke elleni mérkőzésen, góllal köszönt el nevelőegyesületétől.
Münchenből Zürichbe szerződött, a svájci fővárosban egy bajnoki címet ünnepelhetett.

 

67. Jens Jeremies (védő, középpályás 1998-2006)

67_jens_jeremies_1998-2006.jpg

Sikerei:Német bajnok (1999,2000,2001,2003,2005,2006)
DFB kupagyőztes (2000,2003-a döntőben nem játszott.2005-a döntőben nem játszott.2006)
BL győztes (2001-a döntőben nem játszott)
DFB Ligakupa győztes (1998,, 2000-a döntőben nem játszott, 2004)
A Bayern játékosaként: világbajnoki ezüstérmes (2002)

Archetípusa az olyan típusú labdarúgóknak, akikről ugyan nem cikkeznek a lapok, nem ő előttük áll a legnagyobb sor az autogramosztásnál, ám legalább annyit tesznek hozzá a csapat sikereihez, mint a nagy sztárok. Már válogatottként érkezett a rivális 1860 csapatától, és bár a szurkolókban volt vele szemben némi ellenérzés, hiszen a másik müncheni csapattól érkezett, hamar megszeretette magát a drukkerekkel, és szinte azonnal a csapat legjobbjai közé emelkedett. A szakírók rögtön az első idénye végén megválasztották a csapat második legjobb játékosának, Lothar Matthaus pedig tökéletes utódának nevezte a drezdai születésű Jenst. Élete legjobb mérkőzése a Real Madrid elleni 2001-es BL elődöntő volt, remekül játszott, góljával pedig eldöntötte a továbbjutást. Találatának azért is volt nagy jelentősége, mivel egy térdműtét után tért vissza, valamint 1 évvel korábban az ő gólja miatt esett ki a csapat a madridiak ellen.
A meccs után aztán ismét megsérült, és hiányzott a BL döntőből, valamint a Világkupa elhódítása is nélküle történt. 2002-ben visszatért, és a világbajnokság után ismét fontos szerepet játszott klubszinten is, de egy újabb sérülés után már nem tudott a régi lenni. Utolsó két évében már látszott, hogy térde sohasem lesz a régi, így a 2006-os szezonzárót követően bejelentette visszavonulását.





66. Owen Hargreaves (középpályás 2000-2007)
66_owen_hargreaves_2000-2007.jpg

Sikerei: Német bajnok (2001,2003,2005,2006)
DFB kupagyőztes (2003,2005.a döntőben nem játszott,2006)
BL győztes (2001)
Ligakupa győztes (2000)
Világkupa győztes (2001)
A Bayern játékosaként: Európa legjobb 21 év alatti játékosa (2001)

Hiába nyerte meg kétszer is a Bajnokok ligáját, mégis mindenki úgy emlékezik rá, mint a legsérülékenyebb játékosok egyikére. (2008-ban a Manchester United csapatával diadalmaskodott.) A Kanadában született, de angol játékos a 2000-es Ligakupa döntőben debütált a csapatban, és az első idényében még jobbára csereembernek számított. Az idény során a Real Madrid elleni mérkőzésen mutatkozott meg a tehetsége, mikor is valósággal elhomályosította Luis Figot. Ottmar Hitzfeld bevallotta, hogy álmatlan éjszakái voltak a meccs előtt, hogy az idős Finket, vagy az ifjú titánt jelölje a kezdőbe, de végül jól döntött. A 2001/2002-es idényben a csapat egyik legjobbja volt, kivívta a stabil kezdőtagságot, és még a válogatottba is bekerült. 2001 végén Bravo díjjal ismerték el kitűnő teljesítményét. A 2002/03-as idényben ugyan jól játszott, de többször is sérülés gyötörte, de az idény végére fontos szerepe lett a duplázó csapatban. A következő években kiváló védekező teljesítmény emiatt nem lehetett nem számolni vele, mind Hitzfeld, mind Magath alapemberként tekintett rá.
Egy történelmi gól is fűződik a nevéhez, 2005-ben ugyanis ő szerezte az Allianz Aréna első gólját a Gladbach elleni 3:0 során. Ettől az évtől kezdve azonban minden idényében elszenvedett legalább egy olyan sérülést, amely miatt hónapokra a lelátóra kényszerült, ez a jelenség sajnos pályafutása végéig elkísérte. 2007-ben engedett a Manchester United hívó szavának (a MU 5 éven át próbálta megszerezni.), és tagja volt a bajnoki címet és BL győzelmet szerző gárdának. 2008-tól kezdődően azonban már alig tudott mérkőzést játszani, így kegyvesztett lett, és a Manchester Cityhez igazolt. Itt is megsérült, és a 2012-es bajnokság végén bejelentette visszavonulását. Utolsó évében 1 mérkőzést játszott a bajnokcsapatban.

65. Hans-Josef Kapellmann ( középpályás1973-1979)


65_hans_josef_kapelmann_1973-1979.jpgSikerei:Német bajnok (1973)
BEK győztes (1974,1975,1976)
Világkupa győztes (1976- 1 gól a döntő első meccsén)
A Bayern játékosaként: Világbajnok (1974)

Az ortopédsebészként doktoráló játékos a Köln csapatától érkezett 1973 nyarán, és hat éven át volt nélküle elképzelhetetlen a Bayern München kezdőcsapata. Ő a csapat diplomás játékosainak egyike. (Tudomásom szerint 7 ilyen an a történelmünkben.) A legendák szerint mint szakmabeli, a csapatorvosok vele is konzultáltak, ha egy játékos sérülést szenvedett. Kapelmann elmondása szerint nem hatotta magát túl nagy tehetségnek, ám a tehetségbeli hiányát az ambiciózusságával
pótolni tudta. (Érdemes megnézni régi meccsek felvételét, végig robotolta a 90 percet.)
A klubszíneiben több mint 200 mérkőzésen játszott, amelyeken 20 gólt szerzett. Mikor Uli Hoenes lett a menedzser távozni akart, mivel a Bayern későbbi elnökével kifejezetten gyűlölték egymást.
Egy interjúban elmondta, hogy legnagyobb szívfájdalma annyi volt pályafutásán, hogy nem játszhatott a hazai világbajnokságon.
Csapatunkat ugyan elhagyta, de a várost nem, hiszen az 1860-hoz szerződött, ahonnét 1981-ben vonult vissza. Jelenleg is praktizál.



64. Patrik Anderson (hátvéd 1999-2001)

64_patrick_anderson_1999-2001.jpg
Sikerei: Német bajnok (2000,2001)
DFB kupagyőztes (2000)
BL győztes (2001)
Ligakupa győztes (1999,2000)

2001. május 17 Hamburg: A Bayern Münchennek egyetlen pont kell ahhoz, hogy bajnok legyen, ám vesztésre állnak Ottmar Hitzfeld tanítványai és a Schalke győzött. A mérkőzés hosszabbításában járunk, és a Bayern közvetett szabadrúgást végezhet el: Effenberg legurítja a labdát Andersonnak, aki bombasztikusan nagy gólt lő! Bajnok a Bayern München! Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy a klubtörténelem öt legfontosabb góljából ő szerezte az egyiket, úgy, hogy müncheni 2 éve során egyetlen másik gól sem fűződött a nevéhez.
A Borussia Mönchengladbachban igazi kedvencnek számított, ám 6 év után a távozás mellett döntött, és el jött Németország legjobb klubjába játszani. Az első évében meglehetősen keveset játszott, de a szakírók rendre elismerték a jó teljesítményét. A 2001-es év ben viszont megszilárdította a helyét a kezdőben, és Hamburgban hőssé vált. Még egy mérkőzést játszott a klubban, ám a Bajnok Ligája fináléjában elrontotta a büntetőjét, így végül utolsó müncheni meccsén majdnem tragikus hőssé vált, de a többiek kisegítették. (Édesapja elbukott egy BEK finálét a Malmö játékosaként.)
2001 nyarán aztán játékostársai megdöbbenésére a távozás mellett döntött, ugyanis hiába nyerte meg ő a bajnoki címet a gárdának, Hoeness nem volt hajlandó emelni az alacsony fizetésén Barcelonába igazolt, ám sérülései miatt nem tudott meghatározó szereplővé válni a katalán fővárosban. 2005-ben Malmőből vonult vissza.

 

63. Stefan Reuter (hátvéd 1988-1991)

63_stefan_reuter_1988-1991.jpgSikerei: Német bajnok (1989,1990)
DFB szuperkupagyőztes (1990-1 gól a fináléban)
A Bayern játékosaként (világbajnok (1990)

Azon kevés játékosok egyike, aki bár kiválóan játszott Münchenben, mégis egy másik csapatnál lett legenda, és egy másik csapat színeiben nyert meg mindent. A Nürnberg neveléseként a hazai rendezésű Európa bajnokság után érkezett a csapathoz 1988-ban. Jupp Heynckess elképzelése az volt, hogy az ifjú Reuterrel fogja pótolni a távozó Norbert Edert, és ő nem is okozott csalódást. A csapat mérkőzéseiről mindössze eltiltás, vagy sérülés miatt hiányzott, amúgy alapembere volt mindkét bajnokcsapat valamint a BEK elődöntőjéig menetelő alakulat védelmének.  A csapatban mégis a 90/91-es idényben játszotta a legjobb meccsét, mikor is duplázott a Hamburg ellenében.
1991 nyarán aztán a Juventushoz igazolt, sokan éppen az ő távozásával magyarázzák a Bayern az évi gyengélkedését. 1992-ben aztán leigazolta a Borussia Dortmund és a darazsak játékosaként három bajnoki címet, Bajnokok ligáját és Világkupát nyert. (Továbbá Dortmund játékosként lett Európa bajnok is.)
2004-ben klublegendaként vonult vissza a csapatától.



62. Jürgen Kohler (hátvéd 1989-1991)

62_jurgen_kohler_1989-1991.jpg
Sikerei: Német bajnok (1989,1990)
DFB szuperkupagyőztes (1990-1 gól a fináléban)
A Bayern játékosaként: világbajnok (1990)

Kissé ferdítve a valóságon úgy is fogalmazhatnék, hogy ő a másik Reuter. A futballtörténelemben is páratlan, hogy két játékos pályafutása ennyire lekövesse egymást: Együtt nyertek VB-t, (1990) EB-t (1996), játszottak EB döntőt (1992). Világkupát (1997), 3 német bajnoki címet, (1990,1996,2002) valamint Bajnokok ligáját is (1997), és három csapatban is egymás mellett játszottak .A Köln gárdájától érkezett 1989-ben, és a szezon végére alapemberré vállt Első évének legfontosabb gólját az utolsó előtti fordulóban szerezte, amellyel behozatlan előnyre tett szert a Bayern. Második idényében egyike volt azon keveseknek, akik jobb teljesítményt nyújtottak, ám a bajnoki cím ezúttal nem jött össze.
Bár még egy év hátra volt a szerződéséből, a Juventus csillagászat összegű kínálatának sem ő, sem a klubvezetés nem tudott ellenállni. 2 éve ellenére mégis megkérdőjelezhetetlen a helye a legjobb Bayern játékosok listáján, mint ahogy a német futball nagyjai között is.
A Juvével UEFA kupát és olasz bajnokságot nyert, majd 1995-től részese volt a Dortmundi sikereknek is. Utolsó mérkőzése a 2002-es UEFA kupa finálé volt, ám nem tudta megkoronázni pályafutását, ugyanis csapata veszített, őt pedig kiállították.
Idén ünnepli 50. születésnapját.




61. Alexander Zickler (csatár 1993-2005)
60_alexander_zickler_1993-2005.jpg
Sikerei: Német bajnok (1994,1997,1999,2000,2001,2003,2005)
DFB kupagyőztes (1998-a döntőben nem játszott,2000, 2003-a döntőben nem játszott,2005-)
BL győztes (2001)
UEFA kupa győztes (1996-a döntő első meccsén nem játszott)
DFB Ligakupa győztes (1998,1999,2000-3 gól a fináléban)

Sok játékosról írtam, hogy nem tudta befutni azt a karriert, amit a tehetsége ígért, és a Zico becenevű támadóról is el tudom mondani ezt az állítást. A különbség mindössze annyi, hogy amikor ő játszott, a csapatnak szint mindig a hasznára volt, akár gólokkal, akár jó játékkal.
1993-ben a jövő nagy ígéreteként érkezett Drezdából, és első éve a beilleszkedésről szólt, a bajnokcsapatban jobbára csereként szerepelt, végül 1 góllal zárta az első müncheni idényét.
A következő idényben olyan sztárok érkeztek a csapathoz, mint Kosztadinov és Papin, ám mégis Zickler volt az egyesület legjobb támadója, a gyengén szereplő címvédő gárdában. Az idényben megszerezte első nemzetközi kupagólját is, a Göteborg elleni találata létfontosságú volt a továbbjutás szempontjából. A szezon második felében igazolni kezdte a vele szembeni elvárásokat, legjobb teljesítményét a Werder Bremen elleni szezonzárón nyújtotta, ahol duplázott.
Bár 96-ban megnyerte az UEFA kupát, igazán jól a Bundesligában játszott (Három alkalommal is duplázott.) A visszatérő Trapattoni majd Hitzfeld is bízott benne, és bár jó volt 1-2 gólra, nem tudta meghaladni korábbi góltermését. 2000-ben viszont egy sérülésből visszatérve élete formájában szerepelt: A BL-ben ő döntötte el a Rel elleni 4:1-es mérkőzést ám az Európa bajnokságra utazó keretbe végül nem fért be. Az EB után a csapat legjobbja volt, szint egyedül nyerte meg a Bayernnek a Ligakupát, majd a bajnokság első meccsein is csodálatosan játszott, mikor újra megsérült. Az idény végén azonban a Kaiserslautern ellen hőssé vált, hiszen egy perccel pályára lépése után győztes gólt lőtt, és a csapat élre állt a bajnokságban. (A többi pedig történelem.) 2002-ben ismét reménykedett, hogy bekerüljön a Nationalelf keretébe, de újra megsérült, és müncheni karrierje során nem is volt többé egészséges. 2004-ben eltörte a lábát, így úgy tűnt véget is ér a karrierje, ám ő nem adta fel, és 2005-ben visszatért a pályára. Utolsó idényében egy mérkőzésen játszott, de így is beállította Augenthaller rekordját a bajnoki címeket illetően. (Kahn és Scholl később felülmúlta őt.)
A Red Bull Salzburgnál másodvirágzását élte, hiszen négy bajnoki címe mellett kétszer is osztrák gólkirály lett, úgyhogy szinte senki sem hitt felépülésében.
2011-ben a Lincz csapatából vonult vissza.



 60. Jorginho (1992-1994 ősz)

61_jorginho_1992-1994.jpg
Sikerei: bajnok (1994)
A Bayern játékosaként: világbajnok (1994)

Két évet játszott Münchenben, de ennyi idős alatt is a közönség egyik legnagyobb kedvencévé vált, valamit a klubtörténelem legjobb játékosai közül is kihagyhatatlan.
Három leverkuseni idény után 1992 nyarán érkezett a klubhoz, és azonnal elfoglalta helyét a kezdőcsapatban. Első idénye során 1 mérkőzésről hiányzott. Egy évvel később Helmerrel, Matthaussal, és Babbelel fontos szerepet játszott a bajnoki cím elnyerésében . A szezon mindent eldöntő utolsó gólját ő szerezte, találatát a néhány nappal korábban elhunyt Ayrton Sennának ajánlotta. Teljesítményének hála bekerült a brazil válogatottba is, amellyel világbajnoki címet szerzett, viszont a döntőben elszenvedett sérülése miatt nem lehetett maradéktalanul elégedett.
Még fél évet játszott Münchenben, majd 1995 januárjában Japánba távozott. 67 bajnokin játszott a klub színeiben, és mindössze tízszer hagyta el vesztesként a pályát.
2002-ben hagyta abba a játékot, utolsó csapata a Fliminése volt.



59. Miroslav Klose (csatár 2007-2011)

59_miroslav_klose_2007-2011.jpgSikerei Német (bajnok 2008,2010)
DFB  kupagyőztes (2008,2010)
BL döntős (2010)
DFB szuperkupagyőztes (2010-1gól a fináléban)
DFB Ligakupa győztes (2007-1 gól a fináléban)
A Bayern játékosaként: világbajnoki bronzérmes (2010)
EB ezüstérmes (2008)

Abszurd helyzet, hogy minden idők 5 legjobb német csatára közül az egyiknek már a legjobb 60-ban is alig sikerült helyet szorítani, de azt hiszem Miro még így is előrébb van, mint amit a realitás mutat.
A csapat már a 2002-es VB után is kereste a csatár kegyeit, ám Klose még két évet maradt Kaiserslauternben, és onnan is csak a Werder Bremenhez igazolt. A Bundeslgia 2006-os gólkirályaként érkezett, és az első időszakban úgy tűnt nemcsak Podolskit, de Tonit is felülmúlja.
Ő döntötte el a Ligakupa döntőt, az első három kupameccsen betalált, és a bajnokságban is tekintélyes mennyiségben szórta a gólokat. (Tripla Cottbusban, dupla Belgrádban) Az ősz végén viszont megsérült, és ettől kezdve egyre ritkábban kiabálhatta be Stephan Lehmann Klose nevét.
Azért a második félévben is voltak jó meccsei, a kupaelődöntőt ő döntötte el, de Luca Toni teljesen elhomályosította.
Második idényében kissé ambivalens érzései lehettek, hiszen hiába nőtt fel Tonihoz a gólokat illetően (Podolskit már 2008-ban is elhomályosította.), csapatszempontból jóval sikertelenebb évet zárt. Klose a Bajnokok ligájában parádézott igazán, hiszen duplázott a Steua Bukarest elleni, és a Lyon elleni idegenbeli mérkőzésen is, és sokáig a BL góllövőlistáját is vezette. (Utóbbi duplájával egyébként a csoportelsőség kérdését döntötte el.), ám a Barcelona elleni negyeddöntőben néma maradt a lába, és kiesett a csapattal. Az idényt végül minden frontot egybevéve 20 góllal és csalódásokkal zárhatta le.
2009 nyarán Mario Gomez érkezésével úgy tűnt konkurenciával kell majd számolnia, ám Thomas Müller berobbanása miatt jobbára csak a kispadon foglalt helyet. Mikor kezdett nem igazán ment neki a játék, egy fontos gólt azért így is szerzett, hiszen a Fiorrentina elleni müncheni meccset ő döntötte el, a kupában a Frankfurt elleni 4:0-űból vette ki egy duplával a részét, de az idény tényleg nem róla szólt. Miután gyenge formája ellenére is bekerült a VB keretbe, és a Natioanlelf egyik vezére volt a tornán, úgy tűnt újra a régi Miroslav Klosét láthatjuk majd, ám utolsó müncheni idényéből csak a szuperkupát eldöntő gól, a Róma elleni győztes dugó, valamint a Stuttgart elleni kupameccsen szerzett duplája maradhat emlékezetes. Jól jellemzi teljesítményét, hogy ezen az egy meccsen több gólt lőtt, mint a komplett bajnoki szezonban. (Érdekes módon azt is a Stuttgart ellen.)
2011 nyarán aztán a Lazioba szerződött, és Rómában újra becsülettel termeli a gólokat (2 évvel ezelőtt mesterötöst is szerzett.), 2013-ban kupát nyert a sasokkal. A válogatottból egy csodálatos teljesítménnyel megvívott győztes VB döntő után, gólrekorderként búcsúzott el. Ha minden igaz, akkor az idény vévén visszavonul, utolsó meccse várhatóan a Juventus elleni olasz kupadöntő lesz.

 

58. Norbert Nachtweih (hátvéd, középpályás 1982-1989)

58_norbert_nachtweih_1982-1989.jpg

Sikerei: Német bajnok (1985,1986,1987, 1989)
DFB kupagyőztes (1984,1986)
BEK döntős (1987)
DFB szuperkupagyőztes (1983,1987)

A csapat első Kelet német játékosa, ám nem érdemei elismeréseként játszhatott az NSZK-ban, hanem azért mert 21 évesen sikerült átszöknie a határon. 4 frankfurti év és egy UEFA kupa siker után 1982-ben került Münchenbe klubrekordot jelentő összeg fejében, és rögtön az első évben alapemberré vált. A két poszton is bevethető játékos első éveiben gyakran hiányzott a mérkőzésekről apróbb sérülések miatt, első igazán sikeres idényének az 1985/86-os szezont tekinthetjük. (Aktív részese volt a duplázásnak, a kupadöntőben remekül játszott, továbbá az Austria Wien ellen szerzett gólja nélkül a csapat már az második BEK fordulóban kiesett volna.) Egy évvel később egyetlen meccset hagyott ki a kis híján veretlen csapatban, valamint ott volt a Real Madrid ellen gálázó, és a Portó ellen veszítő kezdőcsapatban is.
Végül 32 éves korában döntött a távozás mellett, és a Cannes csapatához igazolt. 1998-ban amatőr státusziú játékosként fejezte be karrierjét.



57. Paulo Sergio ( támadó 1999-2002)
57_paulo_sergio_1999-2002.jpgSikerei: Német bajnok (2000,2001)
DFB kupagyőztes (2000-1 gól a fináléban)
DFB Ligakupa győztes (1999-1 gól a fináléban,2000)
BL győztes (2001)
Világkupa győztes (2001)

Az 1994-ben világbajnoki címet szerző géppuskalábú brazil három idény töltött a klubnál, és ma is csak a legszebb emlékeink lehetnek játékáról. 1999 nyarára már elismert játékosnak számított, hiszen Leverkusenben valósággal imádták a szurkolók, Rómában pedig méltó társa volt Tottinak a pályán. 30 évesen érkezett, de első idényében mindenkit elhomályosított. A Ligakupa döntőn góllal debütált, ám a bajnokságot nem a vártak szerint kezdte. Az első 8 fordulóban nem talált a kapuba, hogy aztán a Hertha ellen duplázzon és elkezdje nagyszerű góltermését. (A Rostock ellen különösen elemében volt, hiszen a két csapat találkozóin négyszer is mattolta az ellenfél kapusát.) Bajnoki szezonjára, (Amelynél csak egyszer játszott eredményesebben.), a záró fordulóban szerzett találata tette fel a koronát, amellyel eldöntötte a bajnoki címet. A Bajnokok Ligájában szintén eredményesen futballozott, itt kiemelendő a Rangers elleni duplája, valamint hogy a Real Madrid elleni két csoportmeccsen, valamint a Portó elleni negyeddöntő párharc mérkőzésein is fontos gólokat lőtt. A kupában egyszer talált kapuba, igaz éppen a legjobbkor, hiszen a Werder ellen ő szerezte a második gólt. Végül 21 góllal zárta első müncheni évét. 2000 őszén megsérült, és nem igazán tudta visszaszerezni kezdőpozícióját, és bár volt egy jó periódusa, az őszt csalódásokkal zárhatta.
A Bajnokok Ligája tavaszi szezonjára azért feljavult a formája, és győztes gólt szerzett az Arsenal elleni hazai csoportmeccsen (Továbbjutást ért a gól.), valamint a Manchester United elleni idegenbeli negyeddöntőben is. A fináléban azonban gyengén játszott, és ki is hagyta büntetőjét, de Oliver Kahn tett róla, hogy a VB cím mellé begyűjtse a legrangosabb klubtrófeát is.
Utolsó idényében újra megsérült, ráadásul Pizarro érkezése miatt is kevesebb lehetőséget kapott (Emlékezetes megmozdulása azért így is volt, hiszen a Nantes elleni góljával továbblőtte a Bayernt.)Az idény végén a Közel Keletre távozott, majd egy rövid periódus után a Bahia csapatától vonult vissza 2003-ban.




56. Holger Badstuber hátvéd (2009-)

56_holger_badstuber_2009-.jpg
Sikerei: Német bajnok (2010 ,2013, 2015)
DFB kupagyőztes (2010, 2013-a döntőben nem játszott)
DFB szuperkupagyőztes (2010,2012)
BL győztes (2013-a döntőben nem játszott)
BL döntős (2012-a döntőben nem játszott)
A Bayern játékosaként: világbajnoki bronzérmes (2010)
EB elődöntős (2012)

Mi sem bizonyítja jobban klasszisát, minthogy Louis Van Gaal 20 évesen jóval rutinosabb társaival szemben is őt állította a védelembe, és Pep Guardiola a világ legnagyszerűbb játékosának nevezte. Főnixmadárként emelkedett ki a Bayern II-ből, (2 évet játszott az alacsonyabb osztályokban), és rögtön a szezon első bajnokiján a kezdőcsapatban találta magát. 2009 augusztusáig nem is játszott élvonalbeli mérkőzést egy évvel később pedig már BL döntősnek, VB bronzérmesnek, bajnoknak és kupagyőztesnek mondhatta magát. És tett is a sikerekért: az egész szezont végig robotolta, és összesen két meccset kellett csak kihagynia. Az idény során megszerezte eddigi egyetlen Bundesliga gólját, a Mönchengladbach elleni szabadrúgása a mai napig egy örök emlék a számomra. (A gólról külön cikk is jelent meg a blogon.) 2010 őszén aztán megsérült, de két hónap után visszafoglalta helyét a csapatban, és a 2011/12-es ezüstév során a csapat egyik legjobbját tisztelhettük személyében. Jól játszott az EB utáni ősz során is, ám a Dortmund ellen súlyosan megsérült, majd a visszatérésre készen újra keresztszalag szakadást szenvedett. Az előző idényt teljes egészében ki keltet hagynia, (Ezért nincsenek feltüntetve nála a tavalyi sikerek.) és csak a júliusi Telekom kupán tudott visszatérni. Az idény során azonban újra sérülések gyötrik, háromszor is kidőlt, legutóbb éppen a héten, és mivel operálni kell, számára befejeződött a szezon. (A szint biztosan begyűjtött bajnoki elsőség, és a reménybeli győzelmek mellett azért pozitívum lehet számára, hogy a Donetsk ellen újra gólt lőtt, valamint ha egészséges újra visszakerülhet a válogatottba.)
Tehetsége alapján a Bayern München nagyjai közé emelkedhet, és ha végre elkerülik a sérülések hangot is adhat a dicséreteknek. Gyerünk Holgi!



55. Andreas Brehme (hátvéd 1986-1988)

55_andreas_brehme_1986-1988.jpg

 Sikerei: Német bajnok (1987)
DFB szuperkupagyőztes (1987)
BEK döntős (1987)

Az 1990-es VB hőse (Ő lőtte a győztes tizenegyest Argentína kapujába.), A 86-os Mundial ezüstérmével a zsebében érkezett Münchenbe, a Kaiserslautern csapattól. (A Vörös ördögöknél klublegendaként tartják számon.)
Bár csak két idényben játszott a bajor fővárosban, teljesítményével elérte, hogy szép emlékkel emlékezzenek rá a szurkolók. Első idényében végig a BEK döntőig vezető állomás során egy meccs kivételével valamennyi játékpercet a pályán töltötte, a Real Madrid ellen világklasszis teljesítményt nyújtva. (A döntőben viszont kritikusai leírták.) Az idény során a legfontosabb meccsét leszámítva viszont beton biztos oszlopa volt a védelemnek, aki az ellenfél kapujánál sem jön zavarba. (4 gólt szerzett.)
A második évében hasonlóan magabiztos volt a védelem baloldalán, ám 1988-at kupagyőzelem nélkül zárta.
A hazai rendezésű EB után az Interhez igazolt, a milánóiakkal bajnoki címet, és UEFA kupát nyert. (Klinsmann és Matthaus társaságában.) Egy zaragozai év után hazaszerződött Kaiserslauternbe, a „németországi vörös ördögöknél” 1997-ben másodosztályú, majd 1998-ban Bundesliga bajnoki címet szerzett. Játékos pályafutásának utolsó momentuma a salátástál felemelése volt.



54. Mark van Bommel ( középpályás 2006-2011)

54_mark_van_bommel_2006-2011.jpg

Sikerei:Német bajnok (2008,2010)
DFB kupagyőztes (2008,2010)
BL döntős (2010)
DFB Ligakupa győztes (2007-a döntőben nem játszott)
A Bayern játékosaként: világbajnoki ezüstérmes (2010)


Kevés ex -Bayern játékos van, akit kevésbé szívlelnek világszerte, mint őt, de a helye egy ilyen listán megkérdőjelezhetetlen. (Tekintve, hogy én meg pont azt ilyen emberekkel rokonszenvezek.) A 2004/2005-ös idényben a Bl elődöntőig menetelő PSV-ben vált sztárrá, ahonnét leigazolta Barcelona. A katalán fővárosban azonban hiába nyerte meg a bajnoki címet, valamint a Bajnokok Ligáját is, szinte mindenkivel összekülönbözött, így végül egy évre kölcsönadták Münchenbe.
Kegyetlen mentalitása valamint a róla áradó magabiztosság (vagy inkább önteltség) nyomán hamar a szurkolók kedvencévé vált. (Egyik első meccsén konkrétan megmogyorózta ellenfelét, de hasonló sportszerűtlenségeket is elkövetett.) Balhéit viszont el lehetett nézni neki, hiszen a nem túl jól sikerült 2006/07-es idényben a csapat egyik, ha nem a legjobbja volt. (A szurkolók őt választották az év játékosának.) 6 góljából négy is győztes találatnak számított a Bundesligában, a Real Madrid elleni bombagóljával pedig nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Münchenben sikerüljön kiejteni a nagy riválist. (A gól után mutogatott is az ellenfél szurkolóinak, amiért el is meszelték egy meccsre.) A 2007/08-as idény rajtja előtt természetes volt, hogy a Bayern él opciós jogával, és megvásárolja Markot, aki élt is a lehetőségével, és a duplázó csapat egyik legjobbjaként tűnt ki társai közül. (Kevesebb gólt lőtt, de hasznosabb volt a mezőnyben.) Oli Kahn visszavonulása után ő lett a Bayern csapatkapitánya, így nemcsak viselkedésügyileg említhetjük egy lapon Kahnnal, Matthaussal, vagy éppen Effenberggel. Első kapitányi éve ugyan nem sikerült rosszul, de a várakozásoktól is elmaradt a játéka, Van Gaal érkezése azonban ismét jó útra térítette, és a szintén renitens honfitársa tulajdonképpen Van Bommel köré építette a csapatot, és ismét nagyszerű formába lendült. (Mark ekkoriban már inkább a védelemben jeleskedett.) Mindenkit meglepett, amikor 2011 januárjában igent mondott a Milan ajánlatára, és idény közben lépett le a színről. A lombardokkal bajnoki címet szerzett az év végén. Utolsó idényét 2012/13-ban játszotta ,a PsV-nél. Legutolsó mérkőzésén kiállították, nem is számítottunk más búcsúra tőle. J



53. Olaf Thon (középpályás 1988-1994)


53_olaf_thon_1988-1994.jpgSikerei:Német  bajnok (1989,1990,1994)
A Bayern játékosaként: világbajnok (1990)

Tulajdonképpen úgy futott be egy becsületes karriert Münchenben, hogy a Schalke csapatánál tízszerte nagyobb kultusz övezi a nevét. Gyermekkorától a Bayernnek szurkolt, és tinédzser fejjel mesterhármast lőtt szeretett klubjának az 1984-es kupasorozat elődöntőjében. (A legendás mérkőzésen 6-6 lett a végeredmény.) Még ebben az évben bemutatkozott a válogatottban, ám még 4 évig hű maradt a geiserkircheni csapathoz. A 88-as EB utáni csatlakozása után hamarosan kezdőstátuszt vívott ki magának, és az első idényében a csapat egyik legjobbja is ő volt. Az idényt 18 góllal zárta, egy berlini amatőr csapat elleni DFB kupa találkozón ötször is a kapuba talált. (Mesternégyest sem szerzett korábban.) A következő idényben ugyan sérülés gyötörte, de ősszel a bajnokcsapat legjobbjai közé tartozott. (A Köln elleni rangadón triplázott is.) Miután felépült, a világbajnokságon inkább csereembernek számított a végül győztes Nationalelfben. (Anglia ellen kiválóan játszott. A kötélidegzetéről is ismert játékos ebben az időszakban lett a Bayern elsőszámú tizenegyes lövője, ha a pályán volt szint kivétel nélkül ő hajtotta végre az ítéletet. 1991-ben a Hertha ellen ismét triplázott, és megint hozta 8 gólos átlagát a bajnokságban, ám ezúttal meg keltet elégednie az ezüstéremmel. 1992-ben gyengébb teljesítményt nyújtott, csapattársaihoz hasonlóan, formahanyatlását az EB-ről való lemaradását okozta. 1993 tavaszára aztán ismét visszanyerte korábbi formáját, és újra ő lett a csapat vezéralakja, a válogatottban pedig visszaszerezte a helyét. Utolsó évében újabb súlyos sérülést szenvedett, így nem igazán tudott meghatározó szerepet vallani a bajnoki címet érő menetelésben. Az idény végén visszaigazolt a Schalkéhoz. A királykékekkel UEFA kupát (1997) valamint két országos kupát is nyert (2001,2002). 2002-ben hagyott fel a futballal.



52. Dietmar Hamann (középpályás 1993-1998)

52_dietmar_hamann_1993-1998.jpg
Sikerei: Német bajnok (1994,1997)
DFB kupagyőztes (1998)
DFB Ligakupa győztes (1997)
UEFA kupa győztes (1996-a döntő második mérkőzésén nem játszott )

1989-ben került a csapathoz,1992 és 94 között az amatőröket erősített.1993-ben mutatkozott be a nagyoknál. Kezdetben csak amatőr státusszal rendelkezett, de így is teles jogú bajnoknak mondhatta magát első idénye végén. 1994 őszén a posztján lévő valamennyi vetélytársa kidőlt, Trapattoni bízott az ifjú Hammanban, aki a szezont meghatározó játékosként zárta. 1995 nyarán profi státuszt szerzett magának, ám Sforza és Herziog érkezésével úgy tűnt kevesebb játéklehetőséget fog majd kapni, ám Rehagel távozása után Beckenbauer számolt vele. 1996 nyarán Giovanni Trapattoni visszatért a klubhoz, és egyik személyes kedvenceként a játékosra, aki meghatározó szerepet vállalt a Bayern bajnoki címéből. Az évet azonban kissé beárnyékolta, hogy otthonában idegbénulást kapott, és bár folytatni tudta karrierjét, egy hónapos kihagyásra kényszerült. 1997/98-ban a szezon végére igazán formába lendült, és nemcsak, hogy kivívta helyét a válogatott keretében, de a csapat kupagyőzelmében is oroszlánrészt vállalt. Utolsó müncheni meccse a Duisburg elleni kupafinálé volt, a nyáron Newcastlebe szerződött. 2000 nyarán a Liverpoolhoz szerződött, és a vörösökkel UEFA kupát (2001), Európai szuperkupát (2001-a Bayern ellen, 2005) FA kupát (2001, 2006) Ligakupát (2001, 2003) és Bajnokok ligáját nyert (2005) 2006-ban a Machester Cityhez igazolt, majd 2010-ben a Milton Keyns Dons csapata jelentette számára a végállomást.
Neve örökre fennmarad a futballtörténelemben, hiszen 200-ben ő lőtte a Wembley stadion utolsó gólját.

51.. Samuel Kuffour (hátvéd 1994-1995, 1996-2005)42_samuel_kuffuor_1994-1995_1996-2005.jpg
Sikerei: Német bajnok (1997,1999,2000,2001,2003,2005)
DFB kupagyőztes (1998,2000,2003,2005-a döntőben nem játszott)
BL győztes (2001)
BL döntős (1999)
Világkupa győztes (2001-1 gól a fináléban,)DFB
Ligakupa győztes (2000-a döntőben nem játszott,)

Nem csak a klub, de az egyetemes futball történelmének is az egyik legszívszaggatóbb jelenete volt, ahogy egy életerős ghánai fiatalember az 1999-es Bajnokok Ligája finálé utolsó pillanataiban tehetetlenül zokogott a földön, csapata vereségét követően.
18 évesen U17-es világbajnokként, és olimpiai ezüstérmesként került a csapathoz, és a sérüléshullám miatt már az első profi idényében is 10 alkalommal lehetőséget kapott a bizonyításra. Sammy az év során egy bajnoki, illetve egy BL gólt lőtt (A Szpartak Moszkva elleni csoportmeccsen egalizált.), valamint egy életre összebarátkozott Giovanni Trapattonival, akit legtöbbre tart klubedzői közül.
Bár nem teljesített rosszul, a következő évre kölcsönadták Nürnbergbe. Trapattoni visszatérésével ő is visszakerült a csapatba, és 22 mérkőzésen lehetőséget is kapott a bajnoki címet nagy csatában begyűjtő gárdában. Az olasz mester utolsó müncheni évében már gyakrabban játszatta a kezdőcsapatban, ám ő nem tudott élni a lehetőséggel, mivel többször is sérülés miatt kényszerült a lelátóra. A Bajnokok ligája döntőjéig vezető úton a csapat egyik legjobbja volt, éppen ezért is érintette fájóan a döntőbeli vereség. (Solksjaer mellőle lőtte a gólt.)
A 200/§1-es évben meglőtte visszatérése utáni első gólját, és a csapat egyik legmegbízhatóbb hátvédjévé vált ismét. (Talán egyedül a Schalke elleni rangadókon gyengélkedett.) Végigjátszotta a BL döntőt, és úgy nyilatkozott, hogy msot már végre megszabadult a barcelonai finálé utáni sokktól. A döntő után bejelentkezett érte a Barcelona, a Juventus, valamint a Milan is, ám ő maradni szeretett volna Münchenben. 2001-ben élete meccsét játszotta a Boca Juniors elleni Világkupa fináléban, ráadásul ő lőtte a mindent eldöntő gólt is, megszerezvén a csapat első ilyen titulusát. (A meccs emberének is őt választották.)
Ottmar Hitzfeld utolsó két évében még fontos pillérnek mondhatta magát a csapaton belül, akit bármikor be lehetett vetni, ám Felix Magathnál már csak elvétve kapott lehetőséget. A 2005-ös duplázás után Rómába távozott. 2009-ben hagyta abba a futballt.



50. Hans Pflügler ( hátvéd 1981-1992, 1995)


50_hans_pflugler_1981-1992_1994-1995.jpgSikerei: Német bajnok (1985,1998,1987,1989,1990)
DFB kupagyőztes (1982-a döntőben nem játszott,1984-a döntőben nem játszott,1986)
BEK döntős (1987)
DFB szuperkupagyőztes (1983,1987,1990)
A Bayern játékosaként: világbajnok (1990)
EB elődöntős (1988)

Ha a Bayern München második csapatának legjobb játékosairól beszélünk, azt hiszem, nem lehet kihagyni a mérnöki diplomával is büszkélkedő egykori világbajnokot. 15 évesen, 1975-ben került a csapat akadémiájára, majd 1979 és 82 között az amatőröket erősítette. 1981-ben egy Braunschweig elleni bajnokin debütált, és profi szerződtetése után nem lehetett nélküle elképzelni a Bayern kezdőcsapatát. (1983 és 91 örülbelül 30 meccs kivételével valamennyiszer a vezetőedző rendelkezésére.)
Az 1985/86-os idény valamennyi játékpercét pályán töltötte a Bundesligában, és 6 góllal járult hozzá a csapat bajnoki címéhez. (A Hannover ellen duplázott.)
Ahogy a csapat, úgy Hans is csak egy picit fejlődött a következő idényre, hiszen a Bayern ekkor 1 vereséget számlált, a játékos pedig eggyel több gólt lőtt a csapatban, a bajnoki menetelés mellett a BEK döntőbe jutásból is alaposan kivette a részét. (Egyéni csúcsa is ebből a szezonból számaik, hiszen
sem előtte, sem utána nem tudott 3 egymást követő meccsen gólt lőni.) Udo Lattek a középpályán szerepeltette, Jupp Heynckes irányítása alatt viszont már többnyire a hátvédsorban szerepelt.
Az 1991/92-es idénye szinte teljesen ráment a sérülésre, és úgy döntött, befejezi profi pályafutását, és visszatér az amatőrökhöz. 1992 és 1997 között szolgálta a „Kis Bayernt”, 1995-ben egy meccsre visszarendelték a nagy csapathoz. (Túl sok volt a sérült.) Harmadik időszakát a 2001/§2-es idényben töltötte az amatőrcsapatnál. 2005-ben hagyott fel a játékkal.
 

 

49. Markus Babbel (hátvéd 1991-1992, 1994-2000)

49_markus_babbel_1991-1992_1994-2000.jpg

Sikerei: Német bajnok (1997,1999,2000)
DFB kupagyőztes (1998-1 gól a fináléban,2000)
UEFA kupa győztes (1996)
Ligakupa győztes (1997, 1998,1999)
BL döntős (1999)
A Bayern játékosaként. Európa bajnok (1996)

9 esztendős korában kezdett el futballozni a Bayern korosztályos csapatában, és 10 évvel később a katasztrofálisan sikerült 91/92-es idényben lett az első csapat játékosa. Bár a sérüléshullám miatt relatívan sok (10 meccs nem rossz egy kamasztól.) meccsen kapott bizonyítási lehetőséget, ő Hamburgba távozott. 1994-ben aztán visszatért, és a visszatérést követő első évben alapemberré vált. Tevékeny részese volt az UEFA kupa győzelemnek, az elődöntőben ő szerzett vezetést a Camp Naouban a Barcelona elleni visszavágón. Fontos embernek számított Trapattoni elképzeléseiben is, az olasz tréner, ha Babbel rendelkezésére állt, mindig a kezdőcsapatba jelölte a játékost. Müncheni karrierjének legfontosabb gólját az 1998-as Duisburg elleni kupafináléban lőtte, találatával sikerült egalizálni a MSV vezetését. Az 1999-es BLK döntőig vezető úton ő lőtte a csoportkör első Bayern gólját, más kérdés, hogy a Bröndby ellen vereséget szenvedett a csapat. Utolsó évében sérülés gyötörte, de a szezon végén jól játszott duplázó csapatban.
2000-ben Liverpoolba szerződött, ahol UEFA kupát és Európai szuperkupát is nyert. (Utóbbit a Bayern ellenében.) Egyre gyakoribb sérülései miatt depressziós lett, de végül sikerült kigyógyulnia betegségéből.
2007-ben vonult vissza a VFB Stuttgart csapatától, utolsó idényében német bajnoki címet szerzett.

 



48. Bernd Dürnberger (középpályás 1972-1985)
48_bend_drunberger_1972-1985.jpg

Sikerei:Német  bajnok (1973,1974,1980,1981,1985)
DFB kupagyőztes (1982,1984)
BEK győztes (1974-a döntő második meccsén nem játszott,1975,1976)
BEK döntős (1982)
Világkupa győztes (1976-a döntő második meccsén nem játszott)

Annak ellenére nevezték a Bayern legfontosabb emberének, hogy nem volt igazi sztáralkat, sőt a válogatottban még csak be sem mutatkozhatott.
Udo Lattek, már 19 évesen meglátta benne a potenciált, és már az első idényében is meghatározó szerepet játszott a bajnoki cím elnyerésében. Az 1973/74-es idényben lendült először csúcsformába, legjobb teljesítmények számító 8 Bundesliga gólját is ekkor jegyezte, ám a BEK döntő során csak az első mérkőzésen lehetett ott a csapattal (Akkor is csak csereként.) A következő majdnem másfél évtizedben egyike volt a csapat hasznosabb szürke eminenciásainak, akik nélkül elképzelhetetlenek lettek volna az elért sikerek. Nem volt egy nagy gólvágó (375 meccsén „mindössze” 38 gólt jegyzett), ám két BEK elődöntőben is ő lőtt a Bayern első találatát, tehát eléggé fontos gólokat is lőtt. Az évek múlásával az egykor támadó középpályásként számon tartott játékos egyre inkább védekező feladatokat látott el a pályán. Öt bajnoki címe közül, csak az utolsó 1985-ös elsőségben nem számított alapembernek, de az idény utolsó bajnokiján pályára lépett, mintegy érdemei elismeréseként, ez volt pályafutása utolsó mérkőzése is egyben. Nem volt 32 éves, mikor abbahagyta a futballt.




47. Werner Olk (hátvéd 1960-1970)
47_werner_olk_1960-1970.jpgSikerei: bajnok (1969)
KEK győztes (1967)
kupagyőztes (1966,1967,1969,)
A másodosztály bajnoka (1965)

 

A Bayern München Bundesliga történelmének, első csapatkapitányának azt hiszem, bérelt helye van ezen a listán. 1960-ban debütált az Oberligában, és első idényében a csapat egyik legjobbja volt. Következő idényében a bajnokság egyik legjobbjaként tündökölt, bemutatkozhatott a válogatottban is, ám egy sérülés miatt nem került be a Chilébe utazó keretbe. Pályafutására amúgy is hatással voltak a sérülések, szinte nem akadt olyan idény, hogy ne dőlt volna ki néhány hétre. 1965-ben lett ő a csapat kapitánya, és távozásáig viselte is ezt a megtisztelő titulust. Az egyik legkiemelkedőbb idényét 1967-ben játszotta, ekkor viszonylag elkerülték a sérülések is, és a KEK döntőben Kupferschmidttel közösen átjátszhatatlannak bizonyultak a Rangers támadói számára. Az első Bundesliga bajnoki cím után még egy évet maradt Münchenben, hogy aztán a svájci Arau gárdájához igazoljon.
1973-ban futballozott utoljára profi szinten.

A lista utolsó két része terveim szerint még a szezon utolsó meccse előtt elkészül.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem játékosok TOP115


A bejegyzés trackback címe:

https://egybayernblog.blog.hu/api/trackback/id/tr407206361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása